Már megint az öcsém 2. rész

Ne engedj neki..

 

Karikás szemekkel ültem Deidara szobájában, aki már percek óta bámulta az arcomat és durvábbnál durvább jelzőkkel illette. Fáradtan sóhajtva tűrtem ahogy mémeket készít rólam és ahogy az este folyamán többször is, most is újra és újra végig gondoltam az öcsém szavait. Biztos vagyok benne hogy történt vele valami, vagy fogadott valakivel, hogy mennyire tud engem kiborítani, de aztán eszembe jutottak Shisui megjegyzései.. 

– Elég egy kép a fejedről és dőlnek a like-ok. Úgy tűnik senkit nem érdekel, hogy zombi vagy. – dobta a szőnyegre a telefonját Deidara és karba fonta maga előtt a kezeit. – Elmondod, hogy mi van? Csak mert kifogytam az unalom űző tevékenységekből. – mondta én pedig ismételten felsóhajtottam. 

– Te hogy jöttél rá, hogy Naruto meleg? – kérdeztem mire kissé meglepetten nézett rám. Gondolom mindenre számított csak arra nem, hogy az öccséről akarok dumálni. 

– Voltak nyilvánvaló jelek.. Például hogy megnézett más srácokat.. – töprengett. – De miért fontos ez? 

– Az öcsém elég furcsa dolgokat mondott arról, hogy.. birtokolni akar valakit.. – kezdtem szépíteni, de Deidara egyáltalán nem hülye. 

– Ühüm.. Képzelem. – motyogta unottan nézve rám, ezzel is üzenve, hogy hagyjam a rizsát és mondjam ki kerek perec hogy rólam van szó. 

– Azt mondta ha az kell ahhoz hogy csak az övé legyek, akkor elüldözi Izumit és lefekszik velem. – foglaltam össze röviden a probléma okát. 

– Hát ez elég szívás.. – értett egyet, de ezzel nem sokat segített. 

– De nem lehet meleg, ő az öcsém. – ingattam meg a fejem ezzel is mutatva nem tetszésemet. Deidara fintorogva bólintott. 

– Nem elég hogy meleg, de a testvérével akar kavarni.. 

– Talán csak haragszik valamiért Izumira. – gondolkodtam de Deidara határozottan leintette az ötletet. 

– Nem, Sasuke tényleg meleg. Bár azt nem gondoltam volna hogy beléd szerelmes. – döbbenten pislogva néztem a szőke hajút aki egy fintorral az orrán ingatta meg a fejét. 

– Honnan tudod ilyen biztosan hogy meleg? – kérdeztem ő pedig kínosan húzta el a száját. – Deidara, te komolyan tudtad hogy az öcsém meleg és nem szóltál róla nekem? Egyáltalán mióta tudod és honnan? – kérdeztem egy enyhe éllel hangomban. 

– Nem szóltam mert megkért, hogy ne tegyem. – vakarta meg a tarkóját kínosan. – Jól van, igaz hogy szólnom kellett volna, de az öcséd igazán jól tudja manipulálni az embereket ahogy az Uchihák általában. – forgatta meg a szemeit. 

– Örülök, hogy ennyire rossz véleménnyel vagy a klánomról. – jegyeztem meg csak úgy mellékesen mire hanyagul vállat vont. 

– Törődj bele. Nem mintha te annyira szívlelnéd az én családomat. – fűzte hozzá. – Pedig mi azért normálisabbak vagyunk.. – kezdte de ekkor ordibálás hallatszott lentről, ahogy Kushina színesen átkozódva közölte Narutoval, hogy ne hagyja szanaszét a játékait mert ha megint meglátja egyesével nyomja le a torkán.. Deidara becsukta a száját és átgondolta előző mondatát. – Na jó.. Naruto hülye, anya meg idegbajos, de itt legalább van élet. – bizonygatta mikor is kinyílt az ajtó és Kushina lépett be rajta. 

– Deidara szívem légy szíves segíts nekem a konyhában. – mondta mire Deidara rögtön felállt. 

– Azonnal megyünk. – mosolygott az anyjára aki végül ordibálás nélkül kiment a szobából. 

– Ühüm.. Itt legalább van élet. Mond csak miért is olyan kurva hosszú a hajad Deidara? – utaltam arra, hogy Kushina mindig is szeretett volna egy lány gyereket, de mikor a második gyereke is fiú lett, Deidarát kezdte lányként kezelni. 

– Fogd be. – morogta ellenségesen. 

– Hát jó, akkor levágatom a hajam, minek szenvedjek a barátomért, ha amúgy is egy seggfej velem szemben. 

– Itachi te seggfej! Látod hogy ugyanazt csinálod mint az öcséd? – nézett rám dühösen amin elmosolyodtam. 

– Csak vicceltem. Amúgy is jobban nézek ki hosszú hajjal. – tápászkodtam fel a földről. – Na mi a menü onee-san? – kérdeztem mire Deidara arca vörösödni kezdett a dühtől. 

– Onee-san a faszomat! Ha nem lennél szar helyzetben most kinyírnálak. – duzzogott majd elindult a konyha felé én pedig követtem. Tény, hogy Deidara családja eléggé furcsa, de mivel a szüleink jóban vannak, és kis korom óta ismerem őket, már egész hozzá szoktam Kushina furcsaságaihoz.. Narutot elég nehéz volt megszokni, de végül is túl lehet élni. Áthaladva a nappalin majdnem felbuktam egy játékkonzolban, amit ezek szerint a kis szöszi még mindig nem pakolt el. Deidara hirtelen megállt és egy lemondó sóhajjal lehajolt hogy össze szedje Naruto cuccait. 

– Elkényezteted. – jegyeztem meg, mire csak vállat vont. Ebben igazán hasonlítunk egymásra. Talán ezért lettünk barátok. Deidara elég forró fejű tud lenni, de nagyon szereti az öccsét és akár csak én, ő is egy igazi zseni az iskolában. Csak ő elég gyakran ellóg ezt-azt és előszeretettel robbant fel valamit.. Bár ez leginkább a kémia órákon volt jellemző, ami ugye tizenegyediktől már nem volt. 

– Ezt nem hiszem el! – ordította Kushina mire Deidarával kérdőn néztünk a vörös hajú nőre aki számlákkal a kezében rontott ki a konyhából. – Deidara rád bízom a vacsorát! – viharzott el mi pedig zavartan bámultunk utána. Deidara ismét egy lemondó sóhajt hallatott. 

– Kérsz egy kávét? – kérdezte mire bólintottam és bementünk végre a konyhába. – És akkor most mihez kezdesz az öcséddel? Gondolom nem fogsz járni vele. 

– Még szép, hogy nem. – helyeseltem. – De nem tudom mihez kezdjek. Tegnap nem reagáltam túl jól, de talán ma meg tudnám vele beszélni ezt a meleg dolgot, csak nem tudom hogy kezdjek hozzá. 

– Ühüm.. Hát… A lényeg az hogy ne dőlj be neki. Ismerem már annyira, hogy tudjam, mennyire jól tudja manipulálni az embereket. Jön majd a hülye ˝vagy mindent vagy semmit˝ elvével és napokig nem fog hozzád szólni ami elég nagy érvágás lesz neked, tekintve, hogy sülve-főve együtt vagytok amikor csak lehet. 

– Miért mondja mindenki, hogy folyton együtt vagyunk? Ez hülyeség. 

– A múltkor összebújva aludtatok a kanapén. 

– Hosszúra nyúlt a film nézés. Mintha veletek nem történt volna hasonló.. De várj.. Naruto nem próbált rád hajtani? – kérdeztem hirtelen mire elnevette magát. 

– Dehogy is, ez viccnek is rossz. 

– Miért? Rengeteg feminin vonásod van és.. 

– Itachi kímélj meg az alakomra irányuló megjegyzésektől. Kösz. – kavarta meg a gáztűzhelyen rotyogó ételt, majd neki látott kávét készíteni. – Nem igazán értem miért velem vitatod meg hogy mit is kéne mondanod. Nehéz beismerni, de 2 ponttal magasabb az IQ-d mint az enyém. 

– Nem olyan sok az 2.. És amúgy is sokkal könnyebb más problémáját megoldani mint a sajátunkat. Ezért vagyunk ilyen jóban. Én segítek neked, te pedig nekem holott egyedül is jól elboldogulnánk. 

– De az úgy unalmas lenne. – fejezte be a már jól ismert elvünket. – Na jó. – tette le elém a kávés csészét és ő is helyet foglalt. – Ha tényleg szerelmes beléd, akkor kurva nehéz menet elé nézel. Ne dőlj be neki, bármit is tesz vagy mond, legyél kemény és tartsd magad ahhoz amit elképzeltél. Egyetem, egy nagy lakás, házasság Izumival és gyerekek. Ha most belefutsz az öcséd boci szemeibe, mert lássuk be az egyetlen gyengepontunk az öcsnek nevezett démonunk.. meg nekem a gyenge fizikumom.. Mindegy, szóval ha bedőlsz neki akkor mindent buksz. Elmész tovább tanulni és ha rákapsz a faszokra akkor soha nem lesz már gyereked.. Vagy legalábbis feleséged biztos nem. – vázolta fel a legsötétebb jövő képet, ezzel teljesen elvéve a kedvem mindentől.. – Persze az is lehet, hogy végül minden összejön amit akartál, de nagyon kevés olyan nő van aki elfogadná, hogy lefeküdtél egy sráccal aki ráadásul az öcséd.. 

– Szóval az a tanácsod, hogy semmi képp nem engedjek az öcsém hódításának? – kérdeztem mire bólintott. – Eddig én is eljutottam, ugye tudod? 

– Akkor mondok mást! Szerezz neki pasit. 

– Jó.. Az öcséddel mi van? – kérdeztem mire csak a szemeit forgatta. 

– Tök jól van. Főleg mióta szakítottak Sasukével. – mondta mire megrökönyödve néztem rá. 

– Ez nem lehet igaz.. 

– Pedig de. Így jöttem rá hogy a tökéletes öcsikéd egy homo. – fintorgott. 

– És hogy érte el hogy tartsd a szád? – kérdeztem csak úgy mellékesen, mert ez volt az egyetlen pontja a sztorinak ami valahogy rohadtul nem stimmelt. Deidara félre pillantott és már kezdte volna a kis mesét.. – Az igazat mond. – szóltam rá élesen, előre félve a választól. Deidara pillanatok alatt váltott át idegbeteg módra, amin már meg sem lepődtem. Dühösen fújtatott és idegesen kezdte ecsetelni mennyire utálja az öcsémet és hogy minden az ő hibája, csak hogy rohadtul nem értettem mit is követettek el pontosan. – Deidara a lényeget. – szóltam közbe idegesen. 

– Tök részegek voltunk és le.. lefe.. öö.. 

– Lefeküdtetek?! – kérdeztem ezúttal már ordítva mire ijedten húzta be a nyakát. 

– De az ő hibája volt! Én nem akartam! De basszus én sokkal részegebb voltam mint ő aztán csak úgy megtörtént. Rohadt dühös voltam rá elhiheted, de meg egyeztünk abban, hogy ez csak egy félre értés volt, erre egy bő félévvel később nem rajtakaptam őt meg Narutót? És még volt pofája megzsarolni engem érted? Hogy mindenkinek elmondja a történteket arról a buliról, hacsak nem fogom be a szám és nem mondok neked semmit.. – nyafogta el a végét és bár nem gyakran fordul elő, de most valóban ő tűnt az áldozatnak. 

– Ezt nem tudom elhinni.. Nem elég hogy meleg és velem szórakozik, de megfektette a legjobb barátomat és az öccsét is.. – ingattam meg a fejem, és bár nem vagyok meleg, azt azért el kell ismernem, hogy ez nem semmi teljesítmény.. Mármint ágyba vinni Deidarát és Narutot.. Deidara köztudottan hetero, ráadásul mindig ügyel arra, hogy egyetlen buzi se zargassa mert azokat általában megfélemlíti a beszélőkéjével, meg azzal hogy rám hivatkozik, mint a rendőrfőnök fiára.. Naruto pedig rettenetesen válogatós és annak ellenére, hogy meleg, még alig volt olyan kapcsolata amiben eljutottak volna az ágytornáig. Erre most kiderül, hogy Sasuke szinte csettintésre elérte a lehetetlent. Na jó.. Ez azért nem egészen igaz, elvégre Deidara védtelen volt vele szemben.. Nem is sejtette, hogy Sasuke vonzódik a pasikhoz.. Naruto pedig.. Jó ízlése van. 

– Azt hittem jobban ki fogsz akadni.. – ismerte be én pedig vállat vontam. 

– Sajnálom ami történt, de.. Szólhattál volna. Nem jellemző rád, hogy behódolsz másoknak. 

– Szó sincs behódolásról! Megegyeztünk hogy mindketten befogjuk a szánkat és így mindenki jól járt.. Kivéve téged. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a tesóját akarja.. Mégis csak vérkötelék meg minden. 

– Még nem biztos hogy komolyan gondolta, lehet csak félre értettem valamit. 

– Reménykedjünk benne. – bólintott. – De ha mégsem.. Akkor ijessz rá egy kicsit. – gondolkodott. 

– Mármint vegyem el a cuccait vagy szóljak a szüleimnek? – kérdeztem irónikusan, ezzel is utalva arra, hogy nem igen tudom megfélemlíteni semmivel. Nem az a fajta vagyok aki elvesz tőle bármit is, árulkodni meg végképp nem szoktam. 

– Úgy értettem, hogy mutasd meg neki, hogy te nem leszel alul. 

– Felül se. – vágtam rá kapásból. 

– Nem érted.. Sasuke mindig felül van, és bár azt mondta szét tenné a lábát neked, szerintem nem gondolta komolyan. Izmos vagy meg minden, de kábé ugyanolyan a testalkatotok. 

– Kifejtenéd? 

– Ööö.. Karcsúak vagytok, meg izmosak.. Mint Naruto.. Talán.. – töprengett amin elmosolyodtam. Már azt hittem részletesen megbámult minket.. Mármint onsen ide vagy oda, de nem jegyeztem meg különösebben senkinek sem az alakját, de ezek szerint Deidara sem. 

– Értem de ezzel mire akarsz kilyukadni? Hogy az öcsém meg akar engem fektetni? 

– Szerintem igen. – bólintott kissé bizonytalanul. – Szóval ha olyan jeleket küld feléd ami arra utalna hogy tényleg szexuálisan érdeklődik irántad, ijessz rá egy kicsit. Legyél te a főnök. Amekkora egója van, biztos lefújja az egészet, mondván hogy ő csak viccelt. – vonta meg a vállát. Ebben van valami. 

– Jó.. Van kellemesebb témád? – kérdeztem terelésként ő pedig vidáman bólintott. 

– Kurosutchival kitiltottak minket a moziból. – mesélte lelkesen ami kissé meglepett. 

– Mit csináltatok? 

– Inkább mit nem… Annyira felidegesített a főszereplő, hogy a képernyőhöz vágtam a kukoricát, ami persze nem repült el a célig, így egy csomó embert felhergeltem.. De persze behúztam a nyakam és bocsánatot kértem, de mikor egy pasi arra hivatkozott, hogy biztos menstruálok na akkor kiakadtam. Elkezdtem bizonygatni hogy pasi vagyok és hogy Kurosuchi a barátnőm, aki nem mellesleg nem hogy segített volna de végig röhögte az egész jelenetet. Aztán mikor valaki rá mondta azt hogy fiú, totál kiakadt.. Hát.. Ő tényleg havibajos volt, szóval neki el lehetett nézni. A lényeg hogy veszekedtünk az emberekkel aztán anyám felhívott, hogy mit akarok vacsorázni mert a fiúkra nem lehet számítani, ugyanis Naruto folyton ráment enne, apának meg édes mindegy mi a menü. Mivel a telefonom ki volt hangosítva mindenki hallotta hogy a ˝fiúkra nem lehet számítani ezért kérdez meg engem.˝ és e-miatt valaki felordított, hogy ezek szerint tényleg nő vagyok.. Gyorsan leráztam anyut aztán előre vetődtem hogy megverjem az illetőt és majdnem győztem de addigra már jöttek a biztonsági őrök és kiraktak minket. – biggyesztette le a száját. – Soha többet nem viszek magammal kaját a moziba. – határozta el amin nem tudtam nem nevetni. Hülye szőke, de mégis csak a legjobb barátom. 

Akár hogy húztam az időt, egyszer még is csak haza kellett indulnom, pedig szívesebben hallgattam volna még Kushina sztorijait, amiből soha nem tudott kifogyni. Kalandos gyerekkora volt aminek a szüleim is a részesei lehettek, bár ők nem szívesen mesélnek nekünk olyan történeteket amik kínosan érintik őket, tehát szinte semmit nem mondanak el nekünk.. Végül az egész napot ott töltöttem, és bár vagyunk annyira jóban, hogy akár ott is aludhattam volna, de mégis csak jobb lenne minél hamarabb túlesni a kínos beszélgetésen az öcsémmel. Naruto persze amint megtudta mi történt rögtön jó tanácsokkal kezdett ellátni, miszerint ne aggódjak semmi miatt, csak hallgassak a szívemre.. Deidara körülbelül ekkor csapta a képébe a kötelező olvasmányok egyikét.. Kínosan álltam meg a ház előtt és úgy döntöttem most már nem teszek meg egy huszadik kört az utcában. Belépve a kapun azonban még megálltam. Ha Sasuke tényleg nem csak viccelt akkor mit tegyek? Tisztában vagyok vele, hogy az öcsém nem hülye, és jól tudja, hogy hetero vagyok, na meg a bátyja.. Mindegy.. Kinyitva az ajtót Sasukét pillantottam meg aki épp lelépett az utolsó lépcsőfokról is. 

– Anyuék elmentek valami partira, azt mondták rendeljünk kaját. – kezdte köszönés helyett. 

– Jó, válassz te. – motyogtam majd megköszörülve a torkom rendeztem kicsit magam. 

– Minden oké? – kérdezte mire idegesen túrtam a hajamba. 

– Nem tudom. Szerinted? – kérdeztem vissza miközben lerúgtam a cipőmet. Sasuke elgondolkodva mért végig. 

– Dühösnek tűnsz és.. zavartnak? – tippelte meg mire csak bólintottam. 

– Ha már a szem tesztnél tartunk.. – ironizáltam. – Tudod hogy ki és mi vagyok ugye? 

– Szóval ez a baj. – nevette el magát amivel eléggé meglepett. – Jól van, akkor csináljuk így. Te a bátyám vagy, ami azt jelenti hogy fiú testvér, ráadásul idősebb. Akkor most teszteljük a te szemedet is. Mit gondolsz rólam Itachi, hogy nézek ki? – kérdezte egy szórakozott mosollyal. 

– Nem játszok ilyet. – kerültem volna ki de lépteiből hallottam hogy követ. 

– Miért nem? Talán vonzónak tartasz? Nem lepődnék meg, elvégre Uchiha vagyok, pont a típusod mint Izumi. 

– Sasuke! – álltam meg hirtelen és dühösen néztem rá. – Akkor most mond ki kerek perec mint egy igazi Uchiha, hogy mit is akarsz pontosan én pedig válaszolok és utána lezárjuk a témát. – mondtam mire kínosan felnevetett. 

– Bazd meg Itachi! Te komolyan nem vettél észre semmit? 

– Mond ki! – ordítottam rá mire megszeppenve lépett egyet hátra. Sosem ordibáltam vele, de úgy tűnik itt az ideje. Sasuke nagyot nyelt és lehajtotta a fejét. – Hallgatlak. – sürgettem mire szólásra nyitotta a száját de aztán inkább becsukta és összepréselte ajkait. Túl büszke ahhoz, hogy kimondja az érzéseit, főleg ha olyan gyengéd érzelemről van szó, mint a szerelem. Sasuke szemében megcsillant a jól ismert küzdőszellem mire kíváncsian vártam mit is akar mondani nekem. Azonban hirtelen megmarkolta pólóm anyagát a nyakamnál és magához rántva csókolt meg. Meghökkenve néztem lehunyt szemeire miközben nyelve kihasználta a döbbenetemet és a számba siklott.. Dühösen toltam el magamtól.. Az arca piros volt az ajkait újra össze préselte mintha csak a csókot próbálná őrizni amit az imént lopott. – A testvéred vagyok.. – sziszegtem dühösen mire az arca még inkább lángba borult, keze pedig megremegett pólómon. 

– Csak azért mert a testvéred vagyok?.. Elutasítasz mert.. rokonok vagyunk? – kérdezte és akármennyire is próbáltam nem a bátyja ként nézni rá, nem ment.. Ha nem lenne a rokonom.. Nem is.. Ha nem lenne az Öcsém, az én szeretett öcsém akkor még meg is ütném hogy a kedves nemből egy nagyon agresszív nem legyen, amivel talán megérti, hogy mi a tény állás. Hogy soha nem tudnék beleszeretni egy fiúba.. 

– Nem lehetsz belém szerelmes. – mondtam immár enyhébb hanglejtéssel. – Szeretlek mert a testvérem vagy, és mindig a testvérem maradsz. 

– Legalább próbáld meg megérteni! – vágott közbe fojtott hangon mire döbbenten néztem rá, de lehajtott feje miatt nem tudtam rájön, hogy most sír-e vagy csak közel áll hozzá.. 

– Mert szerinted mit csináltam az elmúlt 24 órában? 

– És szerinted én mit csináltam az elmúlt két évben? – nézett fel rám és igen.. Tényleg könnyes volt a szeme.. Nem, ezzel most nem hat meg… Nem lehet.. 

– Oké, elég nyilván való, hogy mit akarsz tőlem, de nem lehet. 

– Csak egy órát kérek.. Egy órát anélkül, hogy a testvéred lennék.. Legalább ennyit engedj meg.. – nézett rám elszántan csillogó szemekkel.. Hogy Deidara mennyire fog rám haragudni..

3. rész - kicsit zavaros..