Sziklarejtek árvája 12. rész

Mikor Narutónak eljár a szája..

– Hn.

– Te meg a szokásosnál is hangosabb. – néztem Itachira dühösen. Csak vállat vont majd inkább ott hagyott. Unottan fordultam vissza a vászonhoz és tovább kevertem rajta a színeket. A kedvenceim közé az absztrakt művészet tartozott. Néha fát festettem, vagy embereket teljesen átszínezve a dolgokat a lelkivilágomnak megfelelően. Így többnyire nem lehetett észre venni minek is indult a kép..

– Agresszió, kétségbeesés, félelem.. – hallottam meg Sasori hangját. Meglepetten néztem felé. A festményt tanulmányozta.

– Kankurou? – kérdeztem mire bólintott.

– Azt mondta órák után felkerested Kakashit, és hogy felzaklatva jöttél ki onnan. Gondolom nem kért bocsánatot.

– Végül is de.. Aztán mégsem.

– Akarsz róla beszélni? – kérdezte mire megráztam a fejem. Azt mégsem mondhatom el neki, hogy egyetlen csóktól felizgultam.. Bár lehet valamit viagrát juttatott át a számba, csak nem vettem észre a döbbenettől.. Szeretném ezt hinni. Sasori megsimította arcom mire szemeibe néztem. – Tett veled valamit? – kérdezte mire mosolyogva vissza fordultam a vászonhoz.

– Dehogy. Ott volt Iruka-sensei is. – hazudtam. Sasori végül nem firtatta a témát, csak leült a falhoz és nézte ahogy festek. Agresszió, kétségbeesés, félelem.. Rajta kívül egyetlen ismerősöm sem jött volna rá erre.. Sasori felé pillantottam. Engem nézett. Letettem a kezemből a palettát és az ecsetet majd leültem mellé. Sasori megfogta a kezem amin elmosolyodtam. Én tényleg nagyon kedvelem őt. A vállára hajtottam a fejem és csak élveztem a közelségét. A festményre pillantottam. Legfőképp a félelmet lehet észrevenni rajta, és ezt valószínűleg Sasori is tudja. A kilátást hirtelen két láb takarta el. Felnéztem Mikoto-sanra aki meglepetten állt előttünk.

– Öhm.. Deidara-kun és öhm..

– Sasori. – állt meg mellette Sasuke. Biztos Narutótól hallotta a nevét.

– Értem szóval Sasori-kun. – mosolygott Mikoto de még mindig kicsit zavart volt.

– Együtt járnak. – mondta Sasuke, mire Mikoto egy pillanatra lefagyott.

– Mi?.. Öhm.. Értem. – nevetett majd tovább sietett. Sasuke rám nézett.

– Mi az? Most nem kezdesz el hisztizni, hogy biszexuális vagy?

– Nincs kedvem. – mondtam unottan. Sasuke összeráncolta szemöldökét és egy pillanatra aggodalmat véltem rajta felfedezni. Jó vicc. Egy Uchiha aggodalmaskodik. Vajon Itachi képes ilyen érzelmekre?.. Kétlem.

– Te általában nem Narutóval vagy? – kérdezte hirtelen Sasori.

– Azt mondta suli után idejön. – mondta én pedig értetlenül néztem magam elé. Nekem nem mondott semmi ilyesmit.

– Már rég vége a sulinak...

– Tudom. Azt mondta beszélni szeretne Kakashi senseiel..

– Minek? – kérdeztem indulatosan és rögtön felálltam.

– Tudom is én. Nem mondta el.

– C! Használhatatlan vagy. – kerültem ki.

– Most hová mész? – kérdezte a fiatal Uchiha de nem válaszoltam. Mikor kiértem Sasori elkapta a karomat.

– Ott a kocsim. Azzal gyorsabb. – mondta mire csak bólintottam. Ha az a szemét csinált valamit Narutóval esküszöm kinyírom.

– Hé! – futott utánunk Sasuke. – Most mi van? – kérdezte Sasorit. Sasori rám nézett majd csak leintette. Beszálltunk a kocsiba és ott hagytuk.

– Szerinted bántani fogja? – kérdezte Sasori.

– Nem tudom. – motyogtam.

– De attól félsz hogy igen. – csak bólintottam...

Az iskola teljesen üres volt. A folyosón sétálva néztem be minden terem ajtaján, de sehol nem volt senki. Utolsó lehetőségként a tanáriba vettük az irányt, ahová kopogás nélkül mentünk be. Kakashi és Naruto meglepetten néztek ránk.

– Nii. Mi a baj? – kérdezte Naruto. Esküszöm hogy megütöm!

– Semmi. Sasuke vár, szóval menjünk. – mondtam a tarkómat vakargatva. Naruto eltette a könyvét meg a füzetét majd kiindult a teremből. Kakashi felállt és felém lépett, de tisztes távolságban megállt.

– A tekinteted alapján.. Attól féltél, hogy bántom? – kérdezte és jobban megvolt lepődve mint én.

– Minden okom meg van rá, hogy féltsem őt magától. – kijelentésemre gondterhelten felsóhajtott.

– Eddigi pályafutásom során te vagy az egyetlen diákom akivel lefeküdtem.

– Akit megerőszakolt. – javította ki Sasori kifejezéstelen arccal. Kakashi unottan mérte végig.

– Deidara, egy újjal sem nyúlnék hozzá úgy Narutohoz vagy bárki máshoz mint hozzád. – nézett mélyen a szemembe és bár nem igazán tetszik, hogy pont ilyen értelemben lettem ˝különleges˝ de.. Akkor Narutot tényleg nem bántotta, ugye?..

– Dei, menjünk. – szólt közbe Sasori.

– Igen. – kaptam el tekintetem Kakashiról és kiléptem az ajtón. Naruto a folyosó végén állt és a földet nézte. Érkezésemre felkapta fejét. Dühösen néztem rá.

– Félreérted, nem tenne semmi olyat..

– Azt se gondoltad volna, hogy velem olyat tenne. – mondtam indulatosan mire összerezzent. Halkan felsóhajtottam. Nem az ő hibája.. – Mit akartál tőle?

– Csak a múltkori tesztről volt szó..

– Akkor legközelebb hívd magaddal azt hülye Uchihát. – indultam el. Naruto követett, Sasori azonban még mindig bent volt. Remélem Kakashi nem mond neki semmi hülyeséget.

Tisztában vagyok vele, hogy ez rossz ötlet volt. De muszáj volt beszélnem a senseiel. Deidarára pillantottam aki még mindig dühös volt. Sasori sem tűnt valami boldognak..  Kiszálltam a kocsiból és minden szó nélkül Sasuke felé vettem az irányt aki a falnak dőlve várt.

– Mi történt? – kérdezte a lényegre térve.

– Semmi. – mosolyogtam. Még midig nem tartom jó ötletnek, hogy elmondjam neki ami Deidarával történt. Ez egy olyan titok amit senkinek sem szabad tudnia.

– Felőlem. – sóhajtotta. Vissza pillantottam Deidarára. Sasorival beszélgettek a kocsi mellett, gondolom Kakashiról.. Valójában, mikor azt mondtam Deidarának, hogy csak a tesztről beszélgettünk a senseiel.. hazudtam. Azért mentem el hozzá a klubb tevékenység után, hogy megkérdezzem tőle miért tette azt a bátyámmal. Bár elég nehezen tudtam hozzá kezdeni és végül tanulás lett belőle. De mikor végre megkérdeztem miért bántotta Deidarát.. Azt mondta túl lőtt a célon. Nem akarta hogy sírjon. Szerelmes belé. Elveszítette a kontrolt mikor megtudta, hogy már más lecsapott rá. Fájt neki, hogy a bátyám összejött egy fiúval és hogy nem vele.. Azt gondolta hogy Deidara is érez iránta valamit, és még mindig hinni akar ebben. Nem tudom, hogy mit gondoljak. Ez tök káosz! Miért bántotta ha szereti?! És nii miért utasította el, ha Sasorinak meg hagyta magát!? – Hé! – ütött fejen Sasuke.

– Áu.. Ezt most miért kellett!? – kérdeztem mérgesen. Sasuke aggódva figyelte az arcomat.

– Minden oké? 

– Aha. Minden rendben. Figyu, átmehetek hozzátok? Nem nézzük meg azt a filmet amit a múltkor mondott Kiba? Az a vígjáték amiben öt pasas elmegy nyaralni a családjukkal. Mikor fiatalok voltak meg kosaraztak.

– Jó. De ugye tudod mit jelent ha hozzánk megyünk? – kérdezte

– Azt hogy nálatok leszünk? – kérdeztem vissza.

– Ja, azt. – hagyta rám. Hmm.. Mi mást jelenthetne?

– Ühm.. – nyomtam el a hangom kézfejemmel mikor Sasuke erősebben csapódott belém. Mindenem remeg..

– Engedd ki a hangod, hülye.. – vette el szám elől a kezem.

– Mégis ki az a.. ah.. elve..temült.. ühm.. aki.. hülyének.. hívja ah.. szerel..mé ah! – fontam lábaimat derekára mikor újabb hullámok futottak végig testemen az élvezettől. Sasuke magabiztosan elmosolyodott majd megcsókolt. Nyelveink táncot jártak ahogy a domináns szerepért küzdöttünk. Ha már én vagyok alul, legalább a csókot hagy irányítsam, nem? Azonban levegő híján zihálva váltunk el egymástól. Sasuke nyakamhoz hajolt majd erősen megharapott mire felszisszentem, és amint végzett a művelettel viszonoztam a szívességet, ráadásul olyan helyen ahol jól látható lesz. - Ühm.. – karoltam át a nyakát és úgy kapaszkodtam belé. – Én.. mindjárt.. haa.. – ziháltam.

– Én is.. – fordította maga felé arcomat.. Gerincemen végig futott egy jóleső bizsergés, ami egészen a fejem tetejétől a lábam ujjáig átjárt. Hangosan ziháltam, majd újra megcsókoltuk egymást. Sasuke lefeküdt mellém majd ránk húzott egy vékony takarót és magához húzva átölelt.

– Milyen kis romantikus. – cukkoltam mire megpöccintette az orrom.

– Fogd be Dobe. – fúrta arcát a vállamba. A kezeit piszkáltam és összemértem melyikünk tenyere a nagyobb. Ugyanolyan vékony kezünk van, csak az ő ujjai hosszabbak és kecsesebbek. A körme is ápoltabb mint az enyém. Ezt régen sosem tettem volna meg.. Eszembe se jutott volna megnézni milyen a keze..

– Nem a jegyeimről beszéltem Kakashival. – mondtam halkan. Valakivel meg szeretném beszélni, de csak neki merem elmondani..

– Akkor miről?

– Deidaráról.. – motyogtam.

– ..Miért? – kérdezte és hallottam, hogy nem igazán tudja hova tenni a dolgot.

– Azért mert.. Kakashi --- Deidarát.

– Mit csinált? – kérdezte mire nagy levegőt vettem és újra neki kezdtem.

– Meg.. Deidarát..

– Beszélj már hangosabban! – támaszkodott fel, hogy láthassa arcomat.

– Megerőszakolta! – kuporodtam össze. Nem szólt semmit így félve fel pillantottam rá. Döbbenten nézett le rám.

– Kakashi.. meleg? – kérdezte végül mire csak bólintottam. – Dobe! Tudtad, hogy Kakashi bukik a szőke, kékszemű fiúkra és mégis odamentél egyedül? – kérdezte mérgesen.

– Öhm.. Ezt így nem gondoltam át.. De miért támadna le engem?

– Mert miért támadná le Deidarát? – kérdezett vissza kapásból. Sasuke hangosan felsóhajtott. – Szólnunk kell az apámnak vagy Madarának.

– Azt nem lehet..

– Miért nem? – kérdezte dühösen. – Ez komoly dolog Naruto! Akkor Deidara mikor nemrégiben beteg volt..?

– Nem volt beteg.. Azért maradt otthon mert.. látszódtak rajta az ujjlenyomatok meg ilyenek. – töprengtem.

– Nem Dobe. Deidara azért maradt otthon, mert lelkileg nem volt elég erős ahhoz hogy emberek közé menjen.  – javított ki. Ebben is lehet valami.. – De mégis miért tette?

– De hát az előbb magyaráztad el. Azért maradt otthont mert..

– Nem Deidara, hanem Kakashi! Miért erőszakolta meg? – ja hogy így értette..

– Deidara elmondta hogy már régóta folyik a dolog.. Fogdosta meg ilyenek.. Amikor megtudta, hoogy Deidara összejött egy sráccal dühös lett és ezért..

– Ez nem mentség!

– Tudom, de a bátyám felelősnek érzi magát e-miatt. Csak Jiraiya és Iruka tudnak a történtekről..

– Várj! Jiraiya és Iruka miért nem tettek semmit?!

– Deidara kérte meg őket..

– És miről beszéltél Kakashival?

– Megkérdeztem tőle, hogy miért csinálta.. Azt mondta, hogy hiba volt amit tett. Dühös volt és csalódott. Azt gondolta, hogy Deidara is érez iránta valamit csak túl félénk ahhoz hogy beismerje.. Mikor megtudta, hogy egy másik srác hamarabb lefeküdt vele, mint ő..  Nem tudom. Lényegében azt mondta hogy sajnálja a dolgot és hogy szerelmes Deidarába.

– Ha szerelmes belé akkor nem bántja! Erről szólnunk kell az apámnak.

– Ne! Azért mondtam el neked mert megbízok benned. Deidara nem akarja rendőrségre vinni az ügyet. Kakashi nem tesz többet ilyet. – Sasuke lehunyta a szemét majd hangosan felsóhajtott.

– De egy valakinek mindenképp el kell mondanunk. – kijelentésére elkerekedett szemekkel néztem rá.

– Kinek? – kérdeztem. Kinyitotta a szemét és rám nézett.

– Itachinak. – mondta mire teljesen ledöbbentem.

– Mi a francért kéne szólni Deidara legnagyobb ellenségének?!

– A legnagyobb ellensége Kakashi. Máskülönben Itachinak befolyása van a rendőrségnél. Nagyobb mint nekem vagy az apámnak ami azért baromi nagy szó, mivel az apám egész nap az őrsön van és dolgozik, Itachi pedig csak szünetekben tud rendesen besegíteni. Itachi az osztálytársa. Szemmel tudja tartani hogy ne legyen semmi baj és beszélhet Kakashival a dologról, úgy, hogy a sensei sarokba szorítva érezze magát. – magyarázta.

– Még mindig nem tartom jó ötletnek.. – motyogtam de ő már felállt és gyorsan magára kapott pár ruhát. Én is felöltöztem, majd kiléptünk a folyosóra és Itachi szobája felé vettük az irányt. Még sosem voltam ebben a szobában.. Deidara szerint sátánista szimbólumok vannak mindenhol, a fekete és a vörös színek uralkodnak, Itachi meg démoni vigyorral várja hogy valaki belépjen és elátkozhassa.. Nem akarok bemenni.. Sasuke kopogott.

– Nem azt mondtad hogy nincs itthon senki? – kérdeztem mire vállat vont.

– Elvileg pár perce ért haza. Ötig volt a művelődési házban és már fél hat. – mondta. Az ajtó kinyílt és Itachi nézett ránk megtámaszkodva az ajtófélfában.

– Hn?.. – nézett az öccsére én pedig bekukucskáltam a hónalja alatt. Nem is olyan sötét mint ahogy Deidara mondta. Sőt, egész világos. Bár a faparketta valóban fekete a szőnyeg pedig vörös. A függönynek fekete sötétítője van, de maga a függöny fehér. – Mióta? – kérdezte Itachi mire kérdőn kaptam fel a fejem. Sasuke félre fordította a fejét így nem láttam arcát..

– Pár hete.. De nem erről szerettem volna beszélni. – mondta határozottan. Itachi rám pillantott, majd az öccsére, végül megadóan félre állt és beengedett minket. Sasuke bátran belépett én pedig félénken követtem. A bútorok feketék volta és fából készültek. A falakon nem volt poszter sem-semmijen sátánista szimbólum. A fal sötét szürke, az ágyon vörös takaró..

– Szóval? – ült le az íróasztala előtt lévő gurulós székre. Az ágyra biccentett. Sasukével leültünk vele szemben.

– Kakashi sensei molesztálja Deidarát. – mondta Sasuke mire értetlenül néztem rá.

– Nem molesztálja, megerőszakolta. – javítottam ki.

– Te idióták idiótája. – fogta a fejét Sasuke. – A molesztálás azt jelenti, hogy taperolja és szexuálisan zargatja.

– Jaa.. – értettem meg. Miért kell amúgy ilyen bonyolult szavakat használni? Itachi arca kifejezéstelen volt.

– Hn..

– Deidara nem akarja belevonni a rendőrséget, mert saját magát is hibásnak érzi amiért nem kért már az elején segítséget. Meg gondolom Kakashi azt mondta neki, hogy szereti meg hasonlók és emiatt is bűnösnek érezheti magát, bár nem igazán értem.

– Deidara azt mondta, hogy Kakashit sokan szeretik és jó tanár. Neki már csak egy éve van, aztán úgy sem látja többet.

– De mi van ha letámad valaki mást? – kérdezte tőlem Sasuke.

– Nem tudom! Engem csak az érdekel hogy a bátyám biztonságban legyen!

– Khm.. – köszörülte meg a torkát Itachi mire mindketten felé fordultunk. – Ki tud még erről? – kérdezte higgadtan.

– Jiraiya, Iruka sensei, Kankurou és Sasori. – számoltam az ujjaimon.

– Hn..

– Szerinted mit kéne csinálnunk? – kérdezte Sasuke. Még mindig nem értem miért néz fel Itachira. Oké hogy a bátyja, de Sasuke sokkal értelmesebb mint ez a menyét..

– Nektek semmit. – zárta le ennyivel majd Sasukére nézett és szemmel megbeszéltek valamit. Még beszélni is lusta..

– Rendben, akkor megyünk. – állt fel Sasuke én pedig követtem. Mikor becsukta az ajtót dühösen mentem be a szobájába.

– Sokra mentünk vele, hogy elmondtuk neki. – duzzogtam.

– Igaza van, ez nem a mi dolgunk. Jiraiya is tud róla meg Kankurou és Iruka. Két tanár tartja szemmel Kakashit, és Kankurou is ott van. Akit nem mellesleg nekem meg sem említettél.

– Sasorit sem említettem.

– Az lényegtelen. Nem mellesleg Itachi hallott minket szex közben. – mondta az íróasztalához lépve. Döbbenten kaptam felé a fejem. Akkor most meg fogok halni?

13. rész - Mert már nem csak Naruto, hanem Sasuke is bekavar