Sziklarejtek árvája 4. rész
Hülye ragozás meg tagadás, meg isten tudja még micsoda! Hülye angolok, menjenek a francba! Elég nekem a Japán is, minek plusz egy nyelv? Felháborító! Ráadásul hogy várhatja el tőlem az isten, hogy Sasorival a szobámban tanuljak?! De most komolyan.. Sasori jól láthatóan már a vége felé jár és épp franciát tanul valami zh-ra... Annyira kíváncsi vagyok milyen ahogy franciául beszél.. De egyébként jobban belegondolva.. Még mindig alig fogtam fel, hogy akkor mi most járunk. Mint Hidan és Kakuzu. De ők úgy viselkednek mint a haverok és még idegesítik is egymást. Csak annyi hogy szexelnek meg ugye féltékenyek is tudnak ám lenni. Egyszer Hidan be akarta bizonyítani hogy bármelyik csajt fel tudja szedni mire Kakuzu akkorát adott neki hogy még nekem is fájt. Emlékszem amikor először láttam Kakuzut meg Hidant együtt. Akkor már rég tudtam, hogy Hidan meleg és azt is, hogy ˝boldog˝ kapcsolatban él.. Folyton kiabált a telefonban és a szokásosnál is színesebben káromkodott, de mikor mindenki furán nézett egyszerűen közölte, hogy a pasija egy idióta és le is zárta az ügyet. Ezt többször is eljátszották már de aznap egy magas, barna bőrű alak várta Hidant a suli előtt és egy hatalmas gyomrossal fogadta, végül pedig lehajolt Hidan táskájáért a földre, a vállára vette és boldog évfordulót kívánt.. A mai napig nem értem a kapcsolatukat.. Persze Konan elmagyarázta, hogy aznap Kakuzu azért volt dühös, mert állítása szerint Hidan megcsalta őt, és ezt valami lányos szex bilincs bizonyította Hidan zoknis fiókjában. Később kiderült, hogy valójában azt még Kakuzu vette neki ismeretségük legelején.. Mondhatni ez volt az első dolog amit Hidan kapott tőle, és bár az albínó nagy kedvelője a szex kellékeknek, a rózsaszín bilincs még neki sem tetszett, ezért rejtette el.. Kidobni nem akarta, mert még is csak fontos emlék volt a számára..
– Min gondolkozol? – kérdezte hirtelen Sasori, ezzel teljesen kizökkentve a gondolataimból.
– Annak ellenére, hogy Hidan meg Kakuzu járnak elég sokat szívatják egymást. – szépítettem a szado-mazo jellegű kapcsolatuk fogalmán.
– Meg se forduljon a fejedben hogy róluk veszel példát a kapcsolatunkhoz..
– Jó-jó… De miért amúgy? Elvégre olyanok mint a haverok és tök jól megvannak.
– Hidannek vannak mazoista pillanatai is. Ráadásul ha Kakuzu megharagszik rá valamiért, elég keményen bassza meg. Néha kirugdosnánk őket a házból olyan hangosak. – morogta nyűgösen, mintha csak felidézte volna azokat az estéket amikor nem tud aludni a zajoktól. Na jó abba nem gondoltam bele hogy vajon hogy csinálják de az igazából nem is nagyon érdekelt. Bár jobban belegondolva tényleg nem egy hétköznapi pár.. – Ez meg mi? – hallottam meg Sasori nevetését mire kérdőn néztem rá. A dinamitos ceruzámat nézegette.
– Olyan mint egy vékony dinamit és a kanóc a ceruza része. Tollba is van olyanom. – mutattam fel a tolltartómból kiszedett darabot.
– Te nem vagy százas. Egyáltalán honnan szerezted?
– Kurotsuchi küldte még év elején. Tudja hogy bírom az ilyeneket. – mosolyogtam a kezeim közt forgatva a tollat.
– És ő ki?
– Sziklarejteki akár csak én. Együtt nőttünk fel. Van hogy meglátogatom őket vagy ők engem. – meséltem és közben a tollat az orrom alá tettem és csücsörítve ott is tartottam.
– És hiányzik? Mármint Sziklarejtek. – kérdezte én pedig leejtettem a tollat majd felé fordítottam a fejemet. A szék karfáján könyökölt és a kézfején támasztotta meg a fejét. Mint azokban a hülye filmekben amikben a király mindig így ül ha unatkozik..
– Nem igazán. Sose szerettem annyira azt a helyet. Mivel sosem voltak szüleim amiatt a háború miatt így gyakorlatilag csak kolonc voltam a falu nyakán. – vettem fel a tollat majd a tolltartóba süllyesztettem.
– Az én szüleim is abban a háborúban haltak meg. De én még kicsit emlékszek rájuk. Bár még elég kicsi voltam..
– Akkor te kivel éltél?
– A nagymamámmal. Ő még mindig él bár már elég öreg. – töprengett el, mintha csak a korát próbálná megsaccolni.
– Te egyébként hova valósi vagy?
– Hn? – lepődött meg majd mikor rájött hogy még nem is mondta elmosolyodott. – Homokrejteki. De már 7 éve itt lakok.
– Hmm? Kankurouék is Homokrejtekiek. – gondolkoztam el.
– Igen ez igaz. De ők a falu vezetőjének a gyerekei.
– MI?! Én erről miért nem tudok?
– Lehet hogy nagyképűnek látszanak de nem szeretnek ezzel dicsekedni. Rossz lehet egy Kage gyerekének lenni. Kis koruk óta körbe vannak véve a politikával. Csak öt főbb nemzet van, mégis mennyit háborúztak egymás ellen.. Bezzeg a többi országra ügyet sem vettettek.. Pedig ők is támadtak néha..
– Ja.. Régen ránk támadtak a szomszédos országok de végül az öt nemzet szépen összefogott. Legalábbis a Tsuchikage papus szerint.
– Ne már. Beszélgettél vele a politikáról? – kérdezte meglepetten.
– Eeh. Dehogy. Csak a sok prédikációja eléggé fárasztó volt és gyakran mesélt az ilyenekről is.
– Prédikáció? Csak nem rosszalkodtál? – kérdezte felkuncogva.
– Talán egy kicsit. Egy nagyot picikét. Áhh hagyjuk a lényeg hogy egész megkedvelt engem meg a barátaimat úgyhogy mikor unatkoztunk őt boldogítottuk. Meg is lepődött rajta mikor ide jelentkeztem.
– Most komolyan megleptél. Nem hittem volna hogy ilyen jóban vagy az egyik kagével.
– Te is egy fő faluból jöttél. Sose találkoztál a Kazekagével?
– De. Viszont sose beszéltem vele. A gyerekeivel se. Kankurou azt se tudta hogy Homokrejteki vagyok. Mondjuk Temari emlékezett rám.
– Azt viszont még mindig nem hiszem el hogy ők a Kazekage gyerekei. Hogy titkolhatott el egy ilyen dolgot?! – hüledeztem. Na ezért még elkapom a grabancát annak az idiótának.
– Hagyd már. Máskülönben te láttad már a Hokagét?
– Hm? Csak futólag, de Jiraiya jóban van vele.
– A biosz tanár? Komolyan? – lepődött meg kissé.
– Én Orochimaruról tudtam csak hogy jóban van vele.
– Jaja. Ők hárman elvileg együtt nőttek fel. Naruto mái napig boldogítja Jiraiyát is meg a Hokagét is.
– Biztos nem vagytok rokonok? Te boldogítottad a Tsuchikagét, Naruto boldogítja a Hokagét, mindketten szőkék vagytok kék szemmel és még hangosak is.
– Hé! – vágtam hozzá egy párnát amit persze kivédett. Mosolyogva felállt a székből és elém lépkedett. Milyen hosszú lábai vannak.. Mikor a lábaim fölé térdelt és előrehajolt ijedten eltoltam a mellkasánál fogva.
– Várj már! Ne siessük így el jó? – kérdeztem ő pedig kérdőn nézett rám.
– Mármint mit?
– Ne játszd a hülyét.. A buli után csak azért volt Az mert részeg voltam. – néztem oldalra zavartan.
– Az?
– Ajj! Tudod mire gondolok! – néztem rá mérgesen ő pedig elmosolyodott
– Miért nem mered kimondani hogy „szex”? – kérdezte
– Hogy tudod ilyen nyugodtan kimondani?! – csaptam a képembe a tenyerem majd újra rá néztem. Szórakozottan figyelt. – Nem akarom elsietni jó? Egy lánnyal simán menne de még kicsit emésztenem kell a dolgot hogy egy pasival vagyok.
– Ne görcsölj rajta ennyit. Máskülönben nem szokásom rögtön leteperni azt akivel éppen együtt vagyok.
– Akkor most mit is csinálsz éppen? – céloztam arra hogy teljesen belemászott az aurámba és cseppet sem félre érthető hogy épp mit is szeretne csinálni
– Meg akartalak csókolni. Talán baj? – vonta fel egyik szemöldökét. Csak ne lenne még így is ilyen baszott helyes!
– N..Nem baj. – motyogtam lehajtva a fejem. Miért jövök zavarba ilyen apróságoktól? Sasori az állam alá nyúlt és lassan felemelte a fejem majd összesimította az orrunkat.
– Akkor megcsókolhatlak? – kérdezte szórakozottan egy fokkal mélyebb hangon.
– Hm.. – reagáltam le a tőlem megszokott módon ő pedig egy laza félmosolyra húzta a száját.
– Deida..! – csapódott ki hirtelen a szobaajtóm nekem pedig kipattant a szemem és Narutora kaptam a tekintetem. Amint felfogta a helyzetet totál bevörösödött a feje a fülével együtt és úgy bámult ránk. Sasori értetlenül nézte, továbbra is felettem térdelve. Most mi a franc van?.. Basszus! Naruto majdnem látta ahogy egy sráccal csókolózok! Totál elvörösödött a fejem és felpattantam a földről. Sasori törökülésben ült tovább a földön én pedig dühösen mutattam rá Narutora.
– Kopogj már te idióta! – ordítottam rá égő fejjel mire végre ő is szóhoz jutott.
– Mégis honnan kellett volna tudnom hogy van itt valaki!?
– Mondjuk hogy ott van a cipője a bejártnál!!
– Hol érdekel engem az a rohadt cipő?! Azt hittem valami haverod! Várjunk csak.. – esett le neki a dolog és lassan Sasori felé fordult majd ijedten felordított rá mutogatva. – De bazdmeg ez fiú!!
– Üdv Sherlok. – intett egyet Sasori a tőle megszokott póker arccal.
– Ez Ez Ez Ez Ez Ez Ez Ez – kereste a szavakat a kis szöszi – Mondtam hogy vigyázz a buzikkal!! – ordított rám még mindig vörösen.
– Ne mond ki hogy Buzi!! – ordítottam én is.
– Biztos nem vagytok rokonok? – kérdezte Sasori amivel nem igazán segített a helyzeten.
– Te fogd be buzikám most a bátyámmal beszélek! – mordult rá Naruto. Mondanom se kell ez Sasorinak nem igazán tetszett szóval amíg Naruto velem veszekedett ő feltápászkodott a földről majd lassan az ajtóhoz lépett és becsapta az ajtót. Mielőtt Naruto észbe kapott volna már el is fordította a zárban lévő kulcsot így csak Naruto átkozódása volt hallható.
– Én még ordibálni akartam vele a magánügy védelmével kapcsolatban! – mordultam rá Sasorira.
– Majd ordibálsz vele ha már nem leszek itt. – mondta halál nyugodtan. A fogamat csikorgatva ültem le és újra az angolt kezdtem bújni. Hülye Naruto! Nem is ért semmit és amilyen hülye, biztos előáll valami eszeveszett történettel és a végén olyan dolgokat fog a fejemhez vágni amik meg sem történtek!
– Először is Sasorinak hívják.. – kezdte de közbe vágtam
– Nem érdekel. Mivel fenyeget? – kérdeztem mire ledöbbent. – HÁ! Tudtam hogy fenyeget valamivel! – pattantam fel a földről. – Ne aggódj Nii-san, szólok a Hokagének meg Jiraiya-nak és Irukának meg Kakashinak..
– Meg ne próbáld! – ordított rám hirtelen és elég ijedtnek tűnt. Mikor rájött hogy furcsán bámulok rá az arcára csapott és mély lélegzetekkel nyugtatta magát. – Figyelj Naruto. Sasori és én együtt vagyunk és nem fenyeget semmivel..
– MIII?!!
– Lenyugodnál?! Épp ezt próbálom elmagyarázni! – mondta türelmetlenül én pedig durcisan karba fontam a kezem és felfújva az arcom vártam, hogy folytassa. – Pénteken abban a buliban ismerkedtünk meg és mint tudod eléggé be rúgtam. És reggel az ő szobájában ébredtem. Mint kiderült részegen rá másztam aztán lefeküdtünk. Alapjába véve én nagyon bírom Sasorit meg ő is engem..
– És ezért most kefélni fogtok mert bírjátok egymást? Ennyi erővel miért nem fekszek össze Sasukével meg Gaaraval? Vagy tudod mit? Kankurout is bírod meg ő is téged. Semmi akadálya hogy vele is basszatok..
– Narutoo!! – füstölgött a feje én pedig jobbnak láttam elhallgatni. – Először is, te nem vagy biszex. Másodszor nekem is Sasori az első és neki is én. És mivel jó volt meg mi ezért gondoltuk hogy ki próbáljuk ezt is. Hm.. – mondta zavartan. – Örülnék ha nem lennél ilyen ellenséges hanem támogatnál hm.. – mondta szomorúan. A fene, hogy ilyen lányos! Így hogy mondjak neki nemet a szomorú cica szemekre?
– Jó-jó. Amíg nem lopja el a keddi rámenes napunkat meg lebzsel itt folyamatosan addig nekem mindegy. – egyeztem bele mire elmosolyodott és átkarolva a nyakam megbarackozta a fejem. – Hé! Ezt miért kellett?! – kérdeztem amin csak felnevetett.
– Szeretetem jele hm.. – mosolygott boldogan majd felsóhajtva neki látott kaját főzni.
– Mit főzöl? Mit főzöl? – ugrottam a pult alatti székre ő pedig felgumizta a haját és kérdőn körülnézett a kamrában majd a hűtőben is.
– Csak valami gyorsan elkészíthetőt. Hmm.. Gondolkozz rajta mit főzzek hétvégén.
– Oké! – mosolyogtam és beszaladtam a szobámba. Rögtön videó hívást indítottam skypon Gaaranak, hogy elmeséljem neki a fejleményeket mikor is Deidara csapta ki a szobaajtómat.
– És erről egy szót se senkinek!! Világos?! – kérdezte égő vörös fejjel. De hát máskor is elmondom ha főz. Szerintem mindenki tudja hogy ő főz ránk. Komolyan most kezd el aggódni emiatt?
– Jó. Nekem mindegy. – vontam vállat.
– Amúgy tudod egyáltalán miről beszélek? – kérdezte unottan én pedig bólintottam.
– Bár amúgy is mindenki tudja hogy te szoktál főzni szóval.. – kezdtem mire fejbe dobott az eddig kezében lévő törlőruhával. – Most mi van? – kérdeztem értetlenül.
– Sasorira és rám gondoltam. Nem szeretném ha reklámoznád. És az is fontos hogy BISZEX vagyok nem BUZI! – emelte ki a két szót. Ja hogy erre gondolt.
– Oké. De már Gaara tudja. – mondtam a kis ablakra mutatva amiben Gaara unottan hallgatta a beszélgetést Kirával. Deidara feje égett a szégyentől majd közelebb lépett a gépemhez és lehajolt hogy ő is látszódjon majd intett egyet.
– Sziasztok. Hm.. – mondta kellemetlenül. Kira mosolyogva intett, Gaara pedig egy aprót biccentett köszönés gyanánt.
– Szóval Sasorival jársz? – kérdezte Kira lelkesen.
– Hm.. – bólintott Deidara kelletlenül amin Kira hangosan felnevetett. – Ne reklámozzátok jó? – kérte őket is mire Kira elmosolyodott.
– Nyugi, tudok titkot tartani. – nyugtatta meg a bátyámat
– Engem meg amúgy se érdekel kivel vagy együtt. – nyugtatta meg Gaara is a maga módján.
– Ez megnyugtató. Köszi. – mosolyodott el majd dühösen rám pillantott.
– Most mi van? – ijedtem meg.
– Ha bárkinek elmondod kinyírlak. – fenyegetett aztán végre kiment a szobámból.
– És akkor most komolyan Sasorival van együtt?
– Aha. Ráadásul már csinálták is. De elvileg Deidara nem emlékszik rá. Legalábbis ahogy mondta nekem ez jött le.
– Mert hogy mondta?
– Hogy reggel Sasori ágyában ébredt fel és mint kiderült lefeküdtek.
– Akkor tényleg nem emlékszik semmire. – bólintott Kira megerősítés képp. – Gaara azt mondta rájuk nyitottál.
– Ja. Az a buzi paradicsomfejű gyerek épp rámászott bátyámra. – panaszoltam másodjára.
– Ha Deidara így boldog akkor fogadd el. – mosolygott Kira de látszólag Gaarat nem igazán kötötte le a bátyám esete, mert valamit folyamatosan irkált Kira mellett.
– Tudom.. De attól még fura hogy egy pasival csinálja..
– Kérdezd meg Sasukét van-e kedve kipróbálni veled. – vigyorgott Kira gonoszul.
– Menj francba! És amúgy is! Miért kérném meg?! – kérdeztem dühösen.
– Mert Gaarat nem kérheted meg. – közölte halál komolyan ami még inkább felháborító volt, tekintve hogy soha nem feküdnék össze a legjobb barátaimmal. SOHA!
– Nem vagyok meleg.. – mondtam unottan.
– Deidara is csak biszex. – mosolygott én pedig elhúztam a számat.
– Muszáj a bátyám szexuális beállítottságáról beszélnünk? Amúgy meg nem akarom kipróbálni egyik sráccal sem. Én a lányokat szeretem. – közöltem. Még hogy Sasuke.. Viccnek is rossz.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése