Az örökség 5. rész
Levi karba tett kezekkel állt, a súlypontját a jobb lábára helyezve, míg a balját enyhén behajlította. Ködös tekintettel néztem a combját és a csípőjét, miközben óhatatlanul is elképzeltem milyen lenne kizökkenteni ebből a kissé számonkérő állásból és az ölembe húzni, hogy.. Egy hideg tenyér nyomódott a homlokomra. Levi a másik kezét a saját homlokára tette majd felsóhajtott és leengedte a kezeit. – Lázas vagy. – közölte én pedig meglepetten vontam fel a szemöldököm. – Ne nézz ilyen döbbenten! – mordult rám dühösen, majd egy ideges mozdulattal az ajtó felé mutatott. – Ágyba! Most! – ezt eltudnám képzelni egy másik szituációban. Mosolyogva legyintettem. – Túl reagálod. – Hol a lázmérő? – az asztalra könyökölve néztem rá, még mindig egy bágyadt mosollyal az arcomon. Ha ez láz, akkor a szerelemtől lehet, mert egy kis hidegrázáson kívül semmi bajom sincs. – Nincs rá szükség. – Erwin. – hajolt az arcomba kissé fenyegetően, de csak arra tudtam fókuszálni, hogy közel van hozzám és a nevemen s...