Balljós érzelmek 1. rész
Elnyomva egy nyögést haraptam be
az ajkaimat ahogy újra belém hatolt és a kibaszott farka pont a legérzékenyebb
pontomat ingerelte. Kyo felült és megpuszilta a számat így elengedtem fogammal az
alsó ajkam és reszketegen sóhajtottam fel mikor az ő fogai martak a puha
párnácskába az enyémek helyett.
Kezeivel a fenekembe markolt és ütemesen kezdett mozogni alattam, miközben a csípőmet egyhelyben tartotta. Zihálva mélyítettem el egy újabb csókot amit olyan hévvel viszonzott mintha az éjszaka folyamán nem ezredjére történne és nem lenne legalább még ennyi időnk egymásra. Úgy csókolt mintha ez lenne az első vagy az utolsó alkalom.
– Annyira gyűlöllek. – nyögtem mikor elváltak egymástól ízlelő szerveink. Kyo elvigyorodott miközben erőteljesebben csapódott belém újabb nyögést csikarva elő belőlem.
– Ez kölcsönös Chibi. – mondja ezt miközben nálam is alacsonyabb. Nem hagyta hogy ezt ismét szóvá tegyem, újra elhallgatatott egy csókkal és a hátamra döntött, hogy egy erőteljesebb ütemben ostromolhassa a testemet. Szinte csillagokat láttam a gyönyörtől, a kéjhullámok gyors egymásutánban érkeztek és nem kellett sok, hogy újra elélvezzek.
Kyo elégedetten morgott mikor megérezte a hasára csapódó nedvet, de őszintén meglep, hogy még egyáltalán jött ki valami belőlem. Lenyúlt és letörölte a hasáról a fehér, ragacsos cuccot és vigyorogva lenyalta az ujjairól. Hátravetett fejjel mordultam fel, de hogy azért mert tetszett amit csinált, vagy látni sem akartam, azt nem tudnám megmondani.
– Milyen édes ahhoz képest, hogy mekkora egy görcs vagy.
– Ha tudtam volna, hogy ma este te ízlelsz meg, nem ittam volna annyi gyümölcslevet. – válaszul csak felröhögött, majd a combjaimra tette a kezeit és még jobban széttárta maga előtt a lábaimat.
– Ha tudtam volna, hogy itt fogunk kilyukadni, el se jöttem volna. – lendített egyet a csípőjén ami mindkettőnkből élveteg nyögést váltott ki. Vigyorogva felnéztem rá mire felcsillantak a szemei valami visszaszólásra várva, de engem más szórakoztatott a szavaiban.
– Ha tudtad volna, akkor is eljössz, csak több óvszert hozol. – megnedvesítette az alsó ajkát miközben próbálta elnyomni a mosolyát de hiába.
– Jól van, igazad van Chibi. Tényleg eljöttem volna, hogy megdughassam azt az öntelt kis seggedet.
– Mondja ezt az egoisták királya.
– Én legalább valakiknek a királya vagyok és mivel egója mindenkinek van, még akkor is ha egészen kicsi, ezért most gyakorlatilag az uralkodódnak bélyegeztél. Szólíts Uramnak vagy Felségnek. – röhögve ingattam meg a fejem mire a seggemre csapott de nem volt a mozdulatában semmi bántó vagy ártó így az érzés is inkább csak kellemes bizsergést hagyott maga után mintsem égő fájdalmat. Megtámaszkodott felettem és alig pár centire állt meg az arcomtól. – Komolyan mondtam. Szólíts az uradnak és kérj meg, hogy kényeztesselek még. – sokat ígérően végig simított a hasamon, le a farkamig ahol gyengéden cirógatta meg meredező péniszemet.
Valami nagy baj lehet velem, hogy ez tetszik.
Csakhogy az egóm nem engedni, hogy még jobban alá kerüljek.
Megragadtam a tarkóját és fentebb emelkedve még közelebb hajoltam hozzá hogy végig nyaljam az állától a füléig ahol megálltam és elmosolyodva kezdtem suttogni neki a lehető legkülönfélébb mocskos szavakat amik csak az eszembe jutottak.
Mély morgás tört fel belőle, szinte mintha dorombolt volna ami csak még jobban ösztönzött a beszédre.
– Na jó ebből elég. – mart az ajkaimra hogy elhallgattasson amin akár fel is háborodhattam volna de inkább csak nevethetnékem támadt. Nem sokkal ezután viszont megint csak az egymáshoz feszülő testünkre tudtam figyelni és arra, hogy újra átélhessem a gyönyört ennek a seggfejnek a karjaiban.
Kifacsarva és kisemmizve
ébredtem fel Kyo mellett miközben kissé homályosan felidéztem az elmúlt estét.
A tenyerembe temettem az arcom szégyenemben de közben a testem olyan kielégültséget produkált, mint még talán sosem. Az ajtón kopogás hallatszott majd a házigazda kissé álmos hangja is felcsendült.
– Akárki vagy akárkik is vannak bent, ideje lenne szedelőcködni! Elmúlt dél! – az órára pillantottam ami délután kettőt mutatott. – Négyig béreltem ezt a házat szóval ébredezzetek! – dörömbölt még hangosabban mire dühösen lelöktem Kyot az ágyról.
– Mi a franc? – morogta de nem elég hangosan ahhoz, hogy Eguchi az ajtó előtt meghallja.
– Itt van az ajtó előtt Eguchi. – suttogtam mire értetlenül ráncolta a szemöldökét. Ekkor a házigazda újra dörömbölni és beszélni kezdett. – Válaszolj neki.
– Ébren vagyunk Eguchi! – ordította el magát.
– Kyo? Te még itt voltál? – kérdezte bár választ már nem kapott mert Kyo engem bámult mintha próbálna megfejteni és amikor azt hitte sikerült elvigyorodott. – Négyig lépjetek le, oké? Akkor kell leadnom a kulcsokat.
– Vettem! – mikor Eguchi léptei eltávolodtak az ajtótól, Kyo felállt a földről és elégedetten nyújtózott egyet miközben én az ágy másik oldalára másztam és elkezdtem szedelőcködni.
Éreztem magamon a tekintetét így felé fordultam és kérdőn vontam fel a szemöldököm. Úgy nézett rajtam végig mintha a tulajdona lennék most hogy szexeltünk. Olyan undorító vigyor terült el az arcán, hogy legszívesebben bemostam volna neki egyet.
– Nem is volt olyan rossz mi, Chibi?
– Alacsonyabb vagy mint én. – ismételtem sokadjára majd fintorogva éreztem meg a combomra száradt spermát. A fejemet ingatva nyúltam oda a táskámért, hogy kivegyek belőle pár nedves törlőkendőt.
– Kicsit sem csajos. – jegyezte meg mire ingerülten bemutattam neki. – Ilyet csak akkor illik kérni ha előtte te is letérdeltél. – okoskodott.
– Nem mintha téged bármikor is foglalkoztatott volna mit illik és mit nem.
– Jogos. – épp a combomat töröltem át, majd hátra nyúlva húztam szét az egyik farpofám, mikor eljutott az agyamig, hogy Kyo egyetértett velem és nem kezdett el hőbörögni mint általában.
– Csak így egyetértesz? Ez nem vall rád. – de mikor felé fordítottam a fejem feltűnt, hogy az alfelemet stíröli. Nem foglalkozva a fürkésző szemeivel, gyorsan áttöröltem magam és lehajolva a gatyámért meg a nadrágomért, eltakartam előle a látványt.
– Tényleg nem. Ahogy rád sem, hogy ott maradsz egy bulin reggelig, ráadásul bezárkózol velem egy emeleti szobába egy kiadós baszásra.
– Honnan veszed hogy ez nem vall rám? Mármint az tényleg elmebaj hogy pont veled lyukadtam ki itt, de..
– Nem vagy ekkora ribanc Ruki, ennyit azért én is tudok. – vágta hozzám a felsőmet.
– Ribanc? Akkor te annak számítasz?
– Elég sok csajjal voltam, igen. – vigyorgott miközben magára kapta a felsőjét. A nadrágja már rajta volt. – Még mindig buzisnak tartalak. – jelentette ki és a legfájóbb az egészben, hogy már részben annak is éreztem magam. Elém lépett és kihasználva hogy még nem vettem fel a magasított sarkú bokacsizmám, könnyedén behozhatta azt a két centi magasság különbséget. – De jó értelemben. – megragadta a seggem mire dühösen elkaptam és megpróbáltam visszacsavarni a csuklóját de nem sikerült. Viszont vette a lapot és elhúzta a kezét majd megadóan a magasba emelte. – Ha nem tetszik nem csinálom.
– Akkor töröld le ezt az elégedett vigyort a képedről!
– De hát elégedett vagyok. – röhögte el magát. – Megdugtam a The GazettE énekesét, a kis Chibit aki olyan hangosan üvöltötte tegnap a képembe hogy mennyire undorodik tőlem és mégis alám feküdt. – a mellkasára csaptam és hátrébb löktem magamtól.
– Még mindig egy hülye faroknak tartalak de azt el kell ismernem, van abban valami izgató, hogy ezt a nagypofájú seggfejt egy kis hergeléssel sikerült rávennem arra, hogy kinyalja a seggem. – elröhögte magát és bemutatott mire felvontam a szemöldököm. – Nem úgy volt hogy csak akkor illik ilyet kérni ha te már letérdeltél Szörnyike?
– Megmondtam, kérj meg rá és szólíts az uradnak, akkor megteszem. – a fejemet rázva huppantam le az ágy szélére és felkaptam a cipőimet is.
– Ebből nem lesz rendszer seggfej. Egyszeri alkalom volt.
– Ha ezt tudom nem hagytam volna abba ilyen korán. – a torkomon akadt a levegő, hisz az ötödik menet után már nem is számoltam hányszor jutatott a csúcsra és ezek szerint ő még bírta volna? Ez tényleg egy szörnyeteg.
– Baszódj meg Kyo. – köszöntem el mire viszonzásul elküldött a vérbe. Ahogy szoktuk minden egyes alkalommal mikor nincs nagy közönség körülöttünk.
Odalent igyekeztem elkerülni az ottmaradt másnaposokat és Eguchit aki igyekezett mindenkit összekaparni. Tényleg nem vallott rám, hogy másnapig maradjak egy bulin, mert mindig azt lestem mikor nem illetlenség távozni, így többnyire éjfél előtt már otthon is voltam a biztonságos kis birodalmamban.
Mikor már biztos távolságra voltam a háztól, gyalog indultam neki az útnak. Előhalásztam a telefonom amin egy tucat nemfogadott hívásom volt Kaitól. Az sms-eiben azt írta, hogy ő haza megy de ha találtam magamnak fuvart akkor miért nem szóltam neki és ha mégsem akkor hívjam fel nyugodtan és visszajön értem. Ezt hajnali háromkor írta. Nem gondoltam volna hogy ilyen sokáig maradt.
Mély sóhaj szakadt fel belőlem és mérlegeltem, hogy előbb őt nyugtassam meg vagy hívjak egy taxit. Végül a taxi mellett döntöttem, mert azt pár pillanat alatt letudtam, csak a címet kellett bediktálnom, hogy hová jöjjön. Ezután hívtam fel Kait aki szinte azonnal felvette és aggodalmaskodva kezdett faggatni, hogy miért nem hívtam vissza és egyáltalán hol vagyok.
Visszanéztem a távolban lévő nyaralóra. Azt mégsem mondhatom, hogy egész este itt maradtam. Túl sok kérdést vetne fel.
– Ne haragudj Kai-kun. Le volt némítva a telefonom én meg kegyetlenül bealudtam. Egy kicsit többet ittam mint kellett volna szóval hívtam egy taxit.. Szólnom kellett volna, ne haragudj. – úgy hazudtam mint a vízfolyás és bár okkal tettem mégis bűntudatom támadt miatta, de leginkább azért amiért aggodalmat okoztam neki. Hát még mennyire aggódna ha megtudná, hogy kivel töltöttem az éjszakát.
– Jól van.. Vagyis haragszok! De hallom, hogy sajnálod szóval fátylat rá. Hogy vagy?
– Éhes vagyok. Nagyon éhes vagyok. – észrevételeztem kissé döbbenten mire Kai elröhögte magát.
– Nem csodálom ha egész délelőtt aludtál.
– Ja, gyorsan bekapok valamit aztán..
– Micsoda ajánlat, nehéz lenne ezek után elmenni melletted. – szólított le Kyo mire felé kaptam a fejem. A kocsija megállt mellettem, ő meg a lehúzott ablakon át nézett rám. – Pattanj be Chibi, haza viszlek. – ajánlotta és sajnálatomra Kai is hallotta.
– Ez Kyo?
– A tv.. Valami hülye sorozat megy rajta. Egy nagyon ronda csávó próbál felszedni egy nála sokkal dögösebb embert, de biztos nem száll be mellé. – erre Kyo bemutatott nekem de nem hajtott el.
– Ha egy sorozat akkor biztos beül mellé. Tudod hogy megy ez, a film iparban sok a ronda pasi akik abban reménykednek, hogy elültetik a dögös nők fejében, hogy a csávóknak nem kell jól kinézniük, akkor hamarabb lesz csajuk. – a szemöldökömet ráncolva meredtem magam elé.
– Ez az összeesküvés elmélet most honnan jött?
– Volt egy elég hosszú beszélgetésem egy lánnyal a bulin és eddig is feministának gondoltam magam de ezek a régi filmek tényleg nagyon brutálisan arra mentek rá, hogy minden nőnek dögösnek és bevállalósnak kell lennie és minden tré srácnak jut legalább egy bomba nő.
– Aha, hát.. Hiába töröm a fejem nem jut eszembe a régiek közül egy sem ami ellen példa lehetne, szóval..
– Ugye?!
– Ne kéresd már magad, ha már szétkúrtalak az a minimum, hogy haza viszlek. – ezt is utálom Kyoban, rohadtul nem érdekli hogy épp telefonálok de sosem érdekli senki ilyen tekintetben.
– És még csúnyán is beszél. – szörnyülködött Kai aki ezek szerint megint hallotta Kyot. – De mit is nézel pontosan?
– Már semmit. Később visszahívlak, Koron kaparja az ajtót.
– Oh, oké. Vigyázz magadra! – az rám fért volna tegnap este is. Elköszöntem és letettem a telefont.
– Már hívtam taxit.
– Mond vissza.
– Nem foglak leszopni a fuvarért.
– Kár, de nem baj, így is elviszlek. – vont vállat én pedig gyanakodva méregettem.
– Még mindig mámorban van az agyad vagy mi van? Sosem vagy velem kedves.
– Az még akkor volt amikor nem jártam a csodás kis seggedben. Kár lenne érted szóval vigyázok az épségedre és a tárcádra.
– Nem fogok megint lefeküdni veled. – erre egy beképzelt vigyor terült el a képén ami miatt szívem szerint azonnal bemostam volna neki egyet.
– Majd csak túlélem valahogy. – ironizált majd biccentett hogy szálljak be. Felsóhajtva huppantam be mellé és felhívtam a taxit, hogy szereztem másik fuvart. Nem repesett az örömtől de nem tudott mit tenni.
– Tényleg nem fog megint megtörténni.
– Most engem győzködsz vagy magadat? – leginkább magamat és a testemet, hogy ne bizseregjen és lüktessen életem legjobb egyéjszakása után, mert nappal van és ez a csávó a világ legnagyobb seggfeje.
Kezeivel a fenekembe markolt és ütemesen kezdett mozogni alattam, miközben a csípőmet egyhelyben tartotta. Zihálva mélyítettem el egy újabb csókot amit olyan hévvel viszonzott mintha az éjszaka folyamán nem ezredjére történne és nem lenne legalább még ennyi időnk egymásra. Úgy csókolt mintha ez lenne az első vagy az utolsó alkalom.
– Annyira gyűlöllek. – nyögtem mikor elváltak egymástól ízlelő szerveink. Kyo elvigyorodott miközben erőteljesebben csapódott belém újabb nyögést csikarva elő belőlem.
– Ez kölcsönös Chibi. – mondja ezt miközben nálam is alacsonyabb. Nem hagyta hogy ezt ismét szóvá tegyem, újra elhallgatatott egy csókkal és a hátamra döntött, hogy egy erőteljesebb ütemben ostromolhassa a testemet. Szinte csillagokat láttam a gyönyörtől, a kéjhullámok gyors egymásutánban érkeztek és nem kellett sok, hogy újra elélvezzek.
Kyo elégedetten morgott mikor megérezte a hasára csapódó nedvet, de őszintén meglep, hogy még egyáltalán jött ki valami belőlem. Lenyúlt és letörölte a hasáról a fehér, ragacsos cuccot és vigyorogva lenyalta az ujjairól. Hátravetett fejjel mordultam fel, de hogy azért mert tetszett amit csinált, vagy látni sem akartam, azt nem tudnám megmondani.
– Milyen édes ahhoz képest, hogy mekkora egy görcs vagy.
– Ha tudtam volna, hogy ma este te ízlelsz meg, nem ittam volna annyi gyümölcslevet. – válaszul csak felröhögött, majd a combjaimra tette a kezeit és még jobban széttárta maga előtt a lábaimat.
– Ha tudtam volna, hogy itt fogunk kilyukadni, el se jöttem volna. – lendített egyet a csípőjén ami mindkettőnkből élveteg nyögést váltott ki. Vigyorogva felnéztem rá mire felcsillantak a szemei valami visszaszólásra várva, de engem más szórakoztatott a szavaiban.
– Ha tudtad volna, akkor is eljössz, csak több óvszert hozol. – megnedvesítette az alsó ajkát miközben próbálta elnyomni a mosolyát de hiába.
– Jól van, igazad van Chibi. Tényleg eljöttem volna, hogy megdughassam azt az öntelt kis seggedet.
– Mondja ezt az egoisták királya.
– Én legalább valakiknek a királya vagyok és mivel egója mindenkinek van, még akkor is ha egészen kicsi, ezért most gyakorlatilag az uralkodódnak bélyegeztél. Szólíts Uramnak vagy Felségnek. – röhögve ingattam meg a fejem mire a seggemre csapott de nem volt a mozdulatában semmi bántó vagy ártó így az érzés is inkább csak kellemes bizsergést hagyott maga után mintsem égő fájdalmat. Megtámaszkodott felettem és alig pár centire állt meg az arcomtól. – Komolyan mondtam. Szólíts az uradnak és kérj meg, hogy kényeztesselek még. – sokat ígérően végig simított a hasamon, le a farkamig ahol gyengéden cirógatta meg meredező péniszemet.
Valami nagy baj lehet velem, hogy ez tetszik.
Csakhogy az egóm nem engedni, hogy még jobban alá kerüljek.
Megragadtam a tarkóját és fentebb emelkedve még közelebb hajoltam hozzá hogy végig nyaljam az állától a füléig ahol megálltam és elmosolyodva kezdtem suttogni neki a lehető legkülönfélébb mocskos szavakat amik csak az eszembe jutottak.
Mély morgás tört fel belőle, szinte mintha dorombolt volna ami csak még jobban ösztönzött a beszédre.
– Na jó ebből elég. – mart az ajkaimra hogy elhallgattasson amin akár fel is háborodhattam volna de inkább csak nevethetnékem támadt. Nem sokkal ezután viszont megint csak az egymáshoz feszülő testünkre tudtam figyelni és arra, hogy újra átélhessem a gyönyört ennek a seggfejnek a karjaiban.
***
A tenyerembe temettem az arcom szégyenemben de közben a testem olyan kielégültséget produkált, mint még talán sosem. Az ajtón kopogás hallatszott majd a házigazda kissé álmos hangja is felcsendült.
– Akárki vagy akárkik is vannak bent, ideje lenne szedelőcködni! Elmúlt dél! – az órára pillantottam ami délután kettőt mutatott. – Négyig béreltem ezt a házat szóval ébredezzetek! – dörömbölt még hangosabban mire dühösen lelöktem Kyot az ágyról.
– Mi a franc? – morogta de nem elég hangosan ahhoz, hogy Eguchi az ajtó előtt meghallja.
– Itt van az ajtó előtt Eguchi. – suttogtam mire értetlenül ráncolta a szemöldökét. Ekkor a házigazda újra dörömbölni és beszélni kezdett. – Válaszolj neki.
– Ébren vagyunk Eguchi! – ordította el magát.
– Kyo? Te még itt voltál? – kérdezte bár választ már nem kapott mert Kyo engem bámult mintha próbálna megfejteni és amikor azt hitte sikerült elvigyorodott. – Négyig lépjetek le, oké? Akkor kell leadnom a kulcsokat.
– Vettem! – mikor Eguchi léptei eltávolodtak az ajtótól, Kyo felállt a földről és elégedetten nyújtózott egyet miközben én az ágy másik oldalára másztam és elkezdtem szedelőcködni.
Éreztem magamon a tekintetét így felé fordultam és kérdőn vontam fel a szemöldököm. Úgy nézett rajtam végig mintha a tulajdona lennék most hogy szexeltünk. Olyan undorító vigyor terült el az arcán, hogy legszívesebben bemostam volna neki egyet.
– Nem is volt olyan rossz mi, Chibi?
– Alacsonyabb vagy mint én. – ismételtem sokadjára majd fintorogva éreztem meg a combomra száradt spermát. A fejemet ingatva nyúltam oda a táskámért, hogy kivegyek belőle pár nedves törlőkendőt.
– Kicsit sem csajos. – jegyezte meg mire ingerülten bemutattam neki. – Ilyet csak akkor illik kérni ha előtte te is letérdeltél. – okoskodott.
– Nem mintha téged bármikor is foglalkoztatott volna mit illik és mit nem.
– Jogos. – épp a combomat töröltem át, majd hátra nyúlva húztam szét az egyik farpofám, mikor eljutott az agyamig, hogy Kyo egyetértett velem és nem kezdett el hőbörögni mint általában.
– Csak így egyetértesz? Ez nem vall rád. – de mikor felé fordítottam a fejem feltűnt, hogy az alfelemet stíröli. Nem foglalkozva a fürkésző szemeivel, gyorsan áttöröltem magam és lehajolva a gatyámért meg a nadrágomért, eltakartam előle a látványt.
– Tényleg nem. Ahogy rád sem, hogy ott maradsz egy bulin reggelig, ráadásul bezárkózol velem egy emeleti szobába egy kiadós baszásra.
– Honnan veszed hogy ez nem vall rám? Mármint az tényleg elmebaj hogy pont veled lyukadtam ki itt, de..
– Nem vagy ekkora ribanc Ruki, ennyit azért én is tudok. – vágta hozzám a felsőmet.
– Ribanc? Akkor te annak számítasz?
– Elég sok csajjal voltam, igen. – vigyorgott miközben magára kapta a felsőjét. A nadrágja már rajta volt. – Még mindig buzisnak tartalak. – jelentette ki és a legfájóbb az egészben, hogy már részben annak is éreztem magam. Elém lépett és kihasználva hogy még nem vettem fel a magasított sarkú bokacsizmám, könnyedén behozhatta azt a két centi magasság különbséget. – De jó értelemben. – megragadta a seggem mire dühösen elkaptam és megpróbáltam visszacsavarni a csuklóját de nem sikerült. Viszont vette a lapot és elhúzta a kezét majd megadóan a magasba emelte. – Ha nem tetszik nem csinálom.
– Akkor töröld le ezt az elégedett vigyort a képedről!
– De hát elégedett vagyok. – röhögte el magát. – Megdugtam a The GazettE énekesét, a kis Chibit aki olyan hangosan üvöltötte tegnap a képembe hogy mennyire undorodik tőlem és mégis alám feküdt. – a mellkasára csaptam és hátrébb löktem magamtól.
– Még mindig egy hülye faroknak tartalak de azt el kell ismernem, van abban valami izgató, hogy ezt a nagypofájú seggfejt egy kis hergeléssel sikerült rávennem arra, hogy kinyalja a seggem. – elröhögte magát és bemutatott mire felvontam a szemöldököm. – Nem úgy volt hogy csak akkor illik ilyet kérni ha te már letérdeltél Szörnyike?
– Megmondtam, kérj meg rá és szólíts az uradnak, akkor megteszem. – a fejemet rázva huppantam le az ágy szélére és felkaptam a cipőimet is.
– Ebből nem lesz rendszer seggfej. Egyszeri alkalom volt.
– Ha ezt tudom nem hagytam volna abba ilyen korán. – a torkomon akadt a levegő, hisz az ötödik menet után már nem is számoltam hányszor jutatott a csúcsra és ezek szerint ő még bírta volna? Ez tényleg egy szörnyeteg.
– Baszódj meg Kyo. – köszöntem el mire viszonzásul elküldött a vérbe. Ahogy szoktuk minden egyes alkalommal mikor nincs nagy közönség körülöttünk.
Odalent igyekeztem elkerülni az ottmaradt másnaposokat és Eguchit aki igyekezett mindenkit összekaparni. Tényleg nem vallott rám, hogy másnapig maradjak egy bulin, mert mindig azt lestem mikor nem illetlenség távozni, így többnyire éjfél előtt már otthon is voltam a biztonságos kis birodalmamban.
Mikor már biztos távolságra voltam a háztól, gyalog indultam neki az útnak. Előhalásztam a telefonom amin egy tucat nemfogadott hívásom volt Kaitól. Az sms-eiben azt írta, hogy ő haza megy de ha találtam magamnak fuvart akkor miért nem szóltam neki és ha mégsem akkor hívjam fel nyugodtan és visszajön értem. Ezt hajnali háromkor írta. Nem gondoltam volna hogy ilyen sokáig maradt.
Mély sóhaj szakadt fel belőlem és mérlegeltem, hogy előbb őt nyugtassam meg vagy hívjak egy taxit. Végül a taxi mellett döntöttem, mert azt pár pillanat alatt letudtam, csak a címet kellett bediktálnom, hogy hová jöjjön. Ezután hívtam fel Kait aki szinte azonnal felvette és aggodalmaskodva kezdett faggatni, hogy miért nem hívtam vissza és egyáltalán hol vagyok.
Visszanéztem a távolban lévő nyaralóra. Azt mégsem mondhatom, hogy egész este itt maradtam. Túl sok kérdést vetne fel.
– Ne haragudj Kai-kun. Le volt némítva a telefonom én meg kegyetlenül bealudtam. Egy kicsit többet ittam mint kellett volna szóval hívtam egy taxit.. Szólnom kellett volna, ne haragudj. – úgy hazudtam mint a vízfolyás és bár okkal tettem mégis bűntudatom támadt miatta, de leginkább azért amiért aggodalmat okoztam neki. Hát még mennyire aggódna ha megtudná, hogy kivel töltöttem az éjszakát.
– Jól van.. Vagyis haragszok! De hallom, hogy sajnálod szóval fátylat rá. Hogy vagy?
– Éhes vagyok. Nagyon éhes vagyok. – észrevételeztem kissé döbbenten mire Kai elröhögte magát.
– Nem csodálom ha egész délelőtt aludtál.
– Ja, gyorsan bekapok valamit aztán..
– Micsoda ajánlat, nehéz lenne ezek után elmenni melletted. – szólított le Kyo mire felé kaptam a fejem. A kocsija megállt mellettem, ő meg a lehúzott ablakon át nézett rám. – Pattanj be Chibi, haza viszlek. – ajánlotta és sajnálatomra Kai is hallotta.
– Ez Kyo?
– A tv.. Valami hülye sorozat megy rajta. Egy nagyon ronda csávó próbál felszedni egy nála sokkal dögösebb embert, de biztos nem száll be mellé. – erre Kyo bemutatott nekem de nem hajtott el.
– Ha egy sorozat akkor biztos beül mellé. Tudod hogy megy ez, a film iparban sok a ronda pasi akik abban reménykednek, hogy elültetik a dögös nők fejében, hogy a csávóknak nem kell jól kinézniük, akkor hamarabb lesz csajuk. – a szemöldökömet ráncolva meredtem magam elé.
– Ez az összeesküvés elmélet most honnan jött?
– Volt egy elég hosszú beszélgetésem egy lánnyal a bulin és eddig is feministának gondoltam magam de ezek a régi filmek tényleg nagyon brutálisan arra mentek rá, hogy minden nőnek dögösnek és bevállalósnak kell lennie és minden tré srácnak jut legalább egy bomba nő.
– Aha, hát.. Hiába töröm a fejem nem jut eszembe a régiek közül egy sem ami ellen példa lehetne, szóval..
– Ugye?!
– Ne kéresd már magad, ha már szétkúrtalak az a minimum, hogy haza viszlek. – ezt is utálom Kyoban, rohadtul nem érdekli hogy épp telefonálok de sosem érdekli senki ilyen tekintetben.
– És még csúnyán is beszél. – szörnyülködött Kai aki ezek szerint megint hallotta Kyot. – De mit is nézel pontosan?
– Már semmit. Később visszahívlak, Koron kaparja az ajtót.
– Oh, oké. Vigyázz magadra! – az rám fért volna tegnap este is. Elköszöntem és letettem a telefont.
– Már hívtam taxit.
– Mond vissza.
– Nem foglak leszopni a fuvarért.
– Kár, de nem baj, így is elviszlek. – vont vállat én pedig gyanakodva méregettem.
– Még mindig mámorban van az agyad vagy mi van? Sosem vagy velem kedves.
– Az még akkor volt amikor nem jártam a csodás kis seggedben. Kár lenne érted szóval vigyázok az épségedre és a tárcádra.
– Nem fogok megint lefeküdni veled. – erre egy beképzelt vigyor terült el a képén ami miatt szívem szerint azonnal bemostam volna neki egyet.
– Majd csak túlélem valahogy. – ironizált majd biccentett hogy szálljak be. Felsóhajtva huppantam be mellé és felhívtam a taxit, hogy szereztem másik fuvart. Nem repesett az örömtől de nem tudott mit tenni.
– Tényleg nem fog megint megtörténni.
– Most engem győzködsz vagy magadat? – leginkább magamat és a testemet, hogy ne bizseregjen és lüktessen életem legjobb egyéjszakása után, mert nappal van és ez a csávó a világ legnagyobb seggfeje.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése