Sziklarejtek árvája 32. rész
Ne törődj azzal mit gondolnak mások
– Jobbra. –
sóhajtottam újra mikor már másodjára indexelt a rossz irányba. – Sensei, maga
direkt szívat engem? – kérdeztem de nem felelt csak szórakozottan lekanyarodott
jobbra. Tök jó lehet vezetni. Sasorinak is van jogsija és tudtommal már
Kankurounak is meg Konanek is van. Akkor nekem miért nincs? – Sensei, vezethetek
én is? – kérdeztem mire meglepetten vonta fel a szemöldökét.
- Mi ez így
hirtelen?
- Nem tudom, csak
rajtam kívül mindenkinek van jogsija.. Talán csak Hidannek nincs.
- Tavaly nyáron ő is megszerezte.
- Na tessék,
szóval tényleg csak nekem nincs.
- Nem olyan nagy
dolog. Ha szeretnéd én majd elviszlek bárhová ahová csak szeretnéd. – mondta
mire unottan néztem rá.
– De nyálas. –
motyogtam amin kínosan nevetett. – De nem kell, köszönöm. Nincs pénzem kocsira,
csak gondoltam jó lenne, ha én is tudnék vezetni. – néztem az útra
elgondolkodva. Elég sokat beszélgettünk és végül felajánlotta, hogy haza visz,
de.. Még mindig nem tudom, hogy jó ötlet-e ez az egész. Elvégre én tényleg
vonzom a bajt.. Meg a melegeket és az erőszakos taplókat akik eleinte tök
kedvesek aztán úgy kezelnek mint valami tárgyat és ami még rosszabb, mint egy
nőt.. – Talán le kéne vágatnom a hajam..
– Mi ez így
hirtelen? – nevetett halkan Kakashi mire kérdőn pillantottam felé. Meglehet, hogy
hangosan mondtam?.. Mindegy is.
– Csak
gondolkodtam. Úgy bántok velem mint egy nővel szóval ha levágatnám a hajam
akkor..
– Ennek semmi köze
a hajadhoz. Aranyos vagy és nőies az alakod.
– Legalább tagadd
le.. – ingattam meg a fejem de ő csak mosolygott rajtam.
– Nem értem miért
zavar ennyire.. Úgy vagy jó ahogy vagy.
– Igen és a
senseien kívül ezt még sok más meleg pasas is így gondolja..
– És úgy gondolod
hogy ha levágatod a hajad akkor más lesz?
– Persze. Elvégre
a hosszú hajam miatt tűnök lánynak, nem?
– Deidara, ha
levágatod a hajad még többen rád fognak tapadni.
– Mi? Miért? –
kérdeztem meglepetten de válasz helyett inkább a rádióból szóló számot kezdte
dúdolni. És még ő ignorál engem? – Sensei..
– Deidara
megtennéd, hogy nem hívsz így? – kérlelt ami eléggé meglepett.
– Miért? A tanárom
vagy. Sőt! Az osztályfőnököm!
– Igen, tudom… De
ne hívj így.
– Ha elmondod hogy
miért akkor nem hívlak így.
– … Felizgat. –
bökte ki végül mire elkerekedett szemekkel néztem rá. A füle totál elvörösödött
amin nem tudtam nem elmosolyodni..
– Hé! Sensei.. –
húztam az idegeit bár tudom, hogy a tűzzel játszok mégsem tudom megállni. –
SEN-SEIII~ ! – szólongattam többször is egymás után különféle hangokkal.
Kakashi megállt a házunk előtt és lerántva a maszkját magához húzott és
megcsókolt. Elkerekedett szemekkel néztem fekete íriszeibe ő pedig kicsit
elhúzódva tőlem nézett vissza rám.
– Mondtam, hogy ne
hívj így.. – mondta de még mindig fogta a karomat.. Félre pillantva
biccentettem, hogy értem, ő pedig elengedett és hangosan felsóhajtott. – Ne
haragudj. – motyogta de csak megráztam a fejem.
– Az én hibám
volt, bocsánat.. – motyogtam és kiszálltam a kocsiból, majd mielőtt még
becsuktam volna a kocsiajtót mélyet lélegeztem és lehajolva Kakashira
pillantottam. – Kérem ne csókoljon meg többször.. mert felizgat. – motyogtam
mire meglepetten kapta felém a fejét. – Viszlát.. Sen-sei. – mosolyodtam el és
becsaptam a kocsi ajtaját, majd vissza se nézve siettem be a házba. Mikor
becsuktam magam mögött az ajtót mélyet sóhajtottam. – Istenem, ez de kínos. –
csaptam kezeimet arcomra és újra meg újra lejátszottam magam előtt a
történteket. Elmondtam neki, hogy felizgat a csókjával.. Komolyan elmondtam
neki? És direkt hergeltem? Deidara te barom!
– Deidara! –
ijedten ugrottam el az ajtó elő mikor az kivágódott és egy mérges Sasorival meg
egy kifáradt Kinuval találtam szembe magam.
– M..Mi van? –
kérdeztem totál döbbenten.
– Mi volt ez az
előbb?
– Sa..Sasori,
mondom, hogy csak.. rosszul láttad.. – lihegte Kinu és a hasára tette a kezét.
Már épp felé nyúltam hogy támaszt nyújtsak neki, de Sasori dühösen elkapta a
karomat és erősen szorította mire fájdalmasan felszisszentem.
– Sasori ez fáj..
– próbáltam lefejteni magamról ujjait de csak még erősebben szorított..
– Te és Kakashi
mégis mióta..? – kérdezte fortyogva én pedig értetlenül néztem rá. – Amíg velem
voltál együtt addig is kocsikázgattatok hm? Nála voltál nem igaz? Szexeltek is?
– Sasori ez
tényleg fáj, engedj el.. – kérleltem szemeibe nézve. A gyomrom remegett, sőt a
testem is.. Sasori már épp felemelte szabad kezét hogy megüssön, mikor
puffanást hallottunk az ajtó felől. Sasori ijedten engedett el és a kidőlt
Kinuhoz lépett aki teljesen el volt sápadva.. Már megint mibe keveredtem?
A kórházi folyosón ülve vártuk az
orvost, aki már egy jó ideje bent volt Kinu-channál, de még mindig nem dugta ki
a képét, hogy mondjon valami megnyugtatót. Sasori lába folyamatosan járt és bár
eléggé megijesztett a hirtelen betoppanása, most mégis sajnálom kicsit.
– Sajnálom.. –
motyogta mire halkan beszívtam a levegőt majd ki is fújtam.
– Mindig ezt
mondod.. – álltam fel a székről és elhaladva Sasori előtt egy nővérhez
indultam, de Sasori elkapta a kezem.. Ezúttal nem volt erős a szorítása, de
mégsem mertem megmozdulni, mert attól féltem, hogy talán csak azért fogja ilyen
gyengéden a kezem mert tudja, hogy úgy sem tudok majd elmenni..
– Szükségem van
rád.. Kinu az őrületbe kerget, nem bírom ki egyedül.. – elhúzva a számat
pillantottam félre. Az emberek megbámultak minket ami miatt még kínosabb volt
az egész.
– A barátod
vagyok.. És segítek, de nincs szex.. – mondtam el újra amit eddig is többször
hangoztattam. Sasori keze nem engedett el, kapaszkodott belém.
– Ennyi nem elég..
– mondta, de hangja szinte suttogásként hallatszott.
– Pedig többre nem
vagyok képes.. – mondtam egy gombóccal a torkomban. Legszívesebben elásnám
magam valahová a világ végén. Egy orvos lépett mellénk mire elhúztam a kezem,
Sasori pedig felállt a székről.
– Minden rendben,
de bent kell tartanunk egy ideig. Esetleg be akarnak menni hozzá? – kérdezte az
orvos mire megkönnyebbülten elmosolyodtam.
– Igen. Köszönjük.
– hajoltam meg picit. Az orvos ott hagyott minket mi pedig épp befelé indultunk
mikor Chiyo-baat megpillantva meglepetten néztünk az öreg lányra. Egyáltalán ki
értesítette? Sasori nem telefonált neki, akkor meg ki?
– Nagyi.. – kezdte
Sasori de nem tudta befejezni mert Chiyo képen törölte őt is és engem is.. Az
arcomhoz kapva néztem rá valami magyarázatot várva, de csak dühös pillantásokra
méltatott.
– Takarodj innen..
– morogta nekem így jobbnak láttam engedelmeskedni. Kifelé menet még többen
bámultak meg mint idefelé jövet, de ez már cseppet sem érdekelt.. Miért engem
ütnek meg mikor most nem is csináltam semmit? Sasori zaklatta fel Kinut és Kinu
volt az aki futva követte Sasorit ho.. hozzám..
Akkor mégis csak az én hibám?
Pakkun csendben szuszogott
mellettem míg a többi kutya kint foglalta le magát.. Már kezd sötétedni, úgy
tűnik ma már kint alszanak. Megsimogattam Pakkun fejét majd tovább olvastam az
újonnan vásárolt könyvet. A főhősnőt igazán gyönyörűnek írja le az alkotó, de
engem valahogy jobban foglalkoztat az a nagyszájú, minden lében kanál fiú aki
bár csak mellék szerepet kapott, mégis sokkal kedvelhetőbb mint a fő
karakterek. Bár talán ha róla szólna ez a történet, még rosszabb lenne a könyv..
A csengőre kaptam fel a fejem, mire letéve a könyvet felálltam a kanapéról és
belépve a szobámba kipillantottam az ablakon.
– Deidara? –
értetlenül indultam ajtót nyitni. Ez ma már a harmadik alkalom hogy itt van.
Először reggel, aztán délután és most este is. – Hát te? Lassan már ide is
költözhetnél. – mondtam de persze csak viccnek szántam. Mikor kinyitottam
előtte a kaput szorosan elém lépve ölelt át amit nem tudtam mire vélni. – Hé..
– simogattam meg hátát majd kicsit eltolva magamtól néztem meg jobban arcát.. –
Gyere be. – invitáltam beljebb mire szófogadóan elindult a bejárati ajtó felé
én pedig becsuktam a kaput és utána siettem. – Mi történt? – kérdeztem és
finoman terelgettem a konyha felé.
– Én tényleg
vonzom a bajt ugye? – kérdezte mire elmosolyodtam és megsimogattam az arcát, de
ezúttal nem tűnt úgy, hogy bánná a dolgot.
– Egy kicsit igen.
De ez is a bájaid közé tartozik. – csak fáradtan nyögött kijelentésemen és
leült az egyik székre.
– Miért szeretsz
engem ennyire? Kihoztam belőled az állatot, húztam az agyad és kihasználtalak..
– csak a fejemet ingattam és töltöttem neki egy pohár narancs levet.
– Nem direkt
csináltad. Te még a légynek sem tudnál ártani. Kivéve Itachit, Obitot és néha
napján Narutot. – tettem le elé a poharat.
– Sensei ezzel nem
segít. – már megint hergel ugye?
– Most úgy
őszintén.. Te azt szeretnéd hogy megint megerőszakoljalak? – kérdeztem mire
ijedt tekintettel kapta felém a fejét. – Ne hívj Senseinek, neked Kakashi
vagyok.
– Oh.. Igaz..
Bocsánat. – motyogta majd kisebb gondolkodás után megint rám nézett. – De az
nem izgatóbb ha a neveden hívlak? Elvégre a sen.. Vagyis ez a tanári neved.
– Igen de olvastam
valamit és.. nem érdekes, hívj Kakashinak. – ültem le elé. – Na ki vele. Mi
történt? – céloztam a hűsítő tapaszra az arcán. Deidara elhúzta a száját és
mesélni kezdett..
– Sasori látta,
hogy a kocsidban ülök.. Miután elmentél, pár perccel később ő és Kinu-chan, a
terhes exe, megjelentek. Sasori nagyon dühös volt, Kinu pedig hirtelen
összeesett. Elvittük a kórházba és bár ő és a baba jól vannak, Sasori elég..
Stresszes..
– Tehát megint
veled akar lenni..
– De engem az nem
zavarna csak.. Én szívesen segítenék neki Kinu-channal de én nem.. Nem akarok
egy lyuk lenni akin levezeti a stresszt. – nyögte ki végül mire meglepetten
néztem rá.
– Szóval ti..
– Már elég régóta
így voltunk együtt.. Minden nap eljött, megdöngetett aztán lelépett. Úgy
éreztem magam mint egy személyes kurva. – dőlt hátra a székben duzzogva. –
Ráadásul meg sem tudom vele beszélni a mai dolgot.. Részben az én hibám is hogy
Kinu-chan összeesett. Ha valami baja esett volna neki és a babának az..
– Már megint
butaságokat mondasz. – szóltam közbe és lehúztam a maszkomat. – Nem a te hibád
ami történt.
– Ha nem jöttem
volna el ide délután akkor Sasori nem látott volna meg minket és nem siet
utánunk, Kinu-chan pedig nem fut utána..
– Sasori döntése
volt, hogy utánunk megy és Kinu döntése volt, hogy terhesen futásnak ered egy
olyan srác után, aki nem is szereti őt. Ez nem a te hibád. Sasori és te már
szakítottatok. Semmi köze ahhoz kivel jársz-kelsz a városban. – mondtam mire
elgondolkodva meredt maga elé.
– Néha nagyon
utállak. Tuti manipulálsz valamivel. – nézett rám duzzogva amit nem igazán
értettem. – Már kilencedikes korom óta így van. Bementem az órára a saját
véleményemmel és kijöttem a tiéddel.
– Kár hogy a
titkos tanár diák viszonyra nem tudtalak így rá venni. – mosolyodtam el mire
csak a szemeit forgatta. Csendben lötyögtette a pohara tartalmát és
gondolkozott. Gyakran csinál hülyeséget, sokszor hibáztatja magát, folyton
Itachi idegein táncol, de soha nem ártana senkinek, és mindig másokat tart szem
előtt.. Most kicsit összecsaptak a feje fölött a felhők, de biztos vagyok
benne, hogy hamarosan kitisztul a kép..
– Se.. Kakashi.. –
nézett rám én pedig kíváncsian vártam mit akar még mondani. – Bocsánat, hogy
egész nap zargatom.
– Ugyan. Neked
bármikor ráérek.
– Szerelmesnek
lenni jó szar lehet. – húzta el a száját amin nem tudtam nem nevetni.
– Miért mondod
ezt? Te is szerelmes voltál Sasoriba nem?
– Őszintén?
Fogalmam sincs. Kedveltem és jó volt vele lenni, de nem akartam minden időmet
sülve főve vele tölteni és bár működött köztünk a kémia mégsem volt annyira
intenzív.. – töprengett. – Milyen érzés az igazi szerelem? Tényleg olyan mint a
könyvekben?
– Elég nehéz
elmagyarázni, de.. A szerelem mindenkinél másmilyen. Amíg nem tudtam közeledni
feléd, mindig görcsben volt a gyomrom és minden alkalmat megragadtam hogy veled
legyek. Mikor rájöttél arra hogy meleg vagyok és nem ítéltél el miatta
rettenetesen boldog voltam.
– Szóval itt
rontottam el. – bólintott.
– Hé! Nem! Ez jó
dolog.
– Magának vagy
nekem?
– Mi ez a kérdés
így hirtelen?!
– Maga mondta hogy
legyek önző..
– ..Igaz.. –
sóhajtottam. – De visszatérve a kérdésedre.. Ha szerelmes vagy bármit megtennél
azért, hogy a másik boldog legyen. Elfogadod a hibáit, sőt azokkal együtt
szereted. Vele akarsz lenni mindig és akár a pillantásaival is képes téged
felizgatni.
– Akkor én nagyon
utálhatom Itachit.. – töprengett.
– Azért azután a
videó után ebben kételkedem. – szúrtam oda mire döbbenten kapta felém a fejét.
– Mi..Milyen
videó?!
– Terülj terülj
asztalkám. – somolyogtam mire teljesen elvörösödött.
– Mégis hány
embernek küldték el azt a szart?
– A youtubera
tették fel. – na erre teljesen elhűlt. – Ne aggódj, majd szólok osztályfőnöki
órán hogy vegyék le. Elég kínos lenne, ha amiatt a videó miatt nem kaphatnál
állást egy nagy nevű helyen.
– Igen, erre nem
is gondoltam.. – motyogta. – Kérdezhetek valamit?
– Persze. –
biccentettem mosolyogva. Deidara kicsit hezitált de végül halkan felsóhajtott.
– Az a videó.. Mit
gondolsz róla? – kérdezte félve.
– Először dühös
voltam.. Aztán eljátszottam a gondolattal, hogy én fekszek ott, végül csak
nevetek rajta. – vontam vállat holott nagyon is dühít a tény, hogy
gyakorlatilag végig csókolta Itachi felsőtestét..
– Hm.. És miért
vetted meg négy festményemet? – kérdezte mire meglepetten néztem rá.
– Láttad? – csak
bólintott.. Végül is nem titok.. – Igazából ötöt vettem, csak még nem tudom
hova kéne feltennem.
– De miért..?
– Mert tetszik. –
vontam vállat. – Mi lesz most Sasorival és veled? Beszélsz vele? – tereltem a
témát mire csak elhúzta a száját.
– Nem tudom..
Kéne.. Hm.. – felálltam az asztaltól és Deidara mellé lépve megsimogattam a
fejét.
– Ne törődj azzal
mit mondanak mások. Hallgass az érzéseidre. – mondtam majd kilépve a konyhából
kipillantottam az erkély ajtón. Már majdnem mindegyik kutya kidőlt és csak
páran sétálgattak fel alá az udvaron. – Gyere Pakkun, nem különcködünk. –
néztem a kisebb termetű kutyámra aki leugrott a kanapéról és szófogadóan kiment
mikor kinyitottam neki az ajtót.
– Honnan van ennyi
kutyád? – lépett mellém Deidara.
– Innen is onnan
is. – vontam vállat és becsuktam Pakkun után az ajtót. Deidara mosolyogva nézte
őket.
– Elég sok mindent
nem tudok rólad.
– Ahogy én sem
rólad. – mosolyogtam. – Most kérdezhetek én is valamit? – dugtam zsebre a
kezeimet, hogy még csak véletlenül se érintsem meg Deidara arcát vagy
bármijét..
– Persze. –
biccentett.
– Most hogy már
tudod milyen.. Együtt lenni egy sráccal.. – kezdtem de kicsit megakadtam. Azok
után amit tettem vele nincs jogom ilyet kérdezni. Kihúzva zsebemből az egyik
kezemet, megdörzsöltem a tarkómat és felsóhajtottam. – Semmi. Felejtsd el.. –
mondtam lemondón.
– Járnék-e
veled?.. – fejezte be a kérdést én pedig felé sandítottam. Nem tűnt úgy hogy
undorodik és a kérdés sem lepte meg igazán.. Bár végül nem is én tettem
fel..
– Igen.. Olyasmi..
– biccentettem.
– Nem tudom.
Talán.. – döbbenten néztem rá.
– Vagyis te most..
– Miért vagy
ennyire meglepődve? Az a dolog az én hibám is volt és amúgy is megbeszéltük,
hogy elfelejtjük, nem? – mosolygott. – Jobban átgondolva az egyetlen dolog ami
miatt nem kedveltelek, azaz hogy molesztáltál.. – fájdalmasan pillantottam
félre.. Ez olyan volt mint egy kés szúrás.. – De mint tanár és mint ember úgy
kedvellek… És mivel már tudom hogy mindkét oldalon játszok, az sem zavar igazán
ami néha napján történt, mert.. Végül is elég türelmes voltál velem vagy mi..
De ha mi együtt lennénk.. Azt titokban kéne tartanunk az érettségi végéig mert
ugyebár a diákod vagyok és.. Törvénytelen lenne. Na meg Kankurou és Jiraiya
biztos kiakadna.. Hát még Iruka.. – igen, ezeket már kismilliószor végig
zongoráztam, de..
– Ne törődj azzal
mit gondolnak mások. Tedd azt amit tenni szeretnél.
Megjegyzések
A részről... Sasorit nem akarja elütni egy busz? Nem? Pedig boldog lennék XDDD
Kakashit meg megölelhetem? Meg? Meg is teszem, mert imádom😍
Deit pedig... Nos hát.. Most kivételesen nem ütöm meg😂😂
Várom a kövit, Omma😁😀
Xoxo Dia💙
Sasori halálán még nem gondolkodtam mert szükség lesz rá az egyetemen xDD
Na akkor végre olyan páros lesz akit te is kedvelsz 💛 Kakashi és Deidara most egy jó darabig terítéken lesz ^^
Sietek a kövivel ^^ Jövőhét hétfőn elkezdem hozni a sebhelyek részeit és utána sziklarejtek lesz egy darabig
💛💛💛💛💛
Kakashi és Deidara végre együtt!
Hogy én ezt menyire vártam!
Ugye ők nem fognak szakítani?
Tetszet,várom a következőt!
Amikor felsoroltam a kedvenceimet azt mondtad hogy az egyiket elolvasok.Elolvastad?
Apámnak van kamionja.😈
Igazság szerint még nem mertem belefogni mert ugye bár elég hosszú én meg többnyire ha gép elé kerülök, írok szóval nem :c Még nem.
De ha elolvastam írok hogy milyen volt xdd
Örülök, hogy tetszik ez a páros, de nem spoilerezek xdd
Kakashit vagy Itachit csíped jobban?
Tehát nem én vagyok a szadista hanem ti xDD
Megvédem a mazo énemet *elszántan csillogó szemek* XD
Most úgy őszintén.. Akkor nem mazo vagyok? xDDD
Bár jobban belegondolva mindkét szemszöge menne.. Úgy ahogy de menne
Itachit imádom de Kakashi se rosz.
Itachi az animében is ijen vagy csak te "alkottad" ijenre?
Itachi az animében: Önfeláldozó, testvérkomplexusos, őrülten zseni és nem beszél sokat. Duplán titkos ügynök és felvállalta hogy ő lesz a fő gonosz miközben ő mentette meg egész konohát... stb.
Itachi a sziklarejtekben: csendes, nagyon szereti az öccsét, mindenhez ért a rajzot kivéve, nem hogy nem beszél sokat de szinte csak hünnög, jót tesz de titkolja mert nem igazán szereti ha mások úgy érzik tartoznak neki stb. xDD
Hát nem tudom mennyire hasonlít a két Itachi, én próbálok karakterhű lenni, de hiába vagy karaketrhű, ha a történet másik korban játszódik és másmilyen hatások érik, mert akkor változik :D
Nem tudom úgy megírni ahogy akarom és nem akarom össze csapni, szóval pár dolgot még át kell gondolnom a ficcel kapcsolatban :)
Igen, minden hétfő :)
Bár most azon gondolkozok, hogy többször kéne jelentkeznem, mert így nagyon lassan haladunk a történetekkel :c
Eddig nem tetszett ez a DeidaraxKakashi.Igazából el sem tudtam képzelni őket együtt. De ahogy te meg írod ezeket a csodákat, szinte bármit megtudsz velem szerettetni😂
Én is ott leszek ma conon😆😆 Nem csináltam cosplayt viszont elkapom az összes akatsukis cosplayert😅😅❤
Narutos karakterek közül betámadtam Gaarat meg a barátnőjét aki egy negatív karakternek öltözött, de aranyosak voltak együtt szóval megérte a közös kép xD
Megjegyzés küldése