A hazugság bűze 4. rész - Ujjak
– Izaya, te mazochista vagy? –
bukott ki belőle a kérdés, mire a fiú összerezzent majd mozdulatlanná dermedt.
Shizuo oldalra döntötte a fejét, hogy rálásson Izaya arcára aki ezt észre véve
a szeme sarkából rá pillantott, mintha csak Shizuo reakcióit lesné. Ezzel
azonban csak alátámasztotta a logikátlanul kikövetkeztetett elméletet, ami
inkább megérzésen alapult.
Izaya rémülten fogta menekülőre, de Shizuo elkapva a csuklóit, a padlóhoz szegezte és mivel a bolha hirtelen szökési kísérlete után, kissé arrébb kerültek, így ismét elhelyezkedett felette.
Izaya hason fekve kapkodta a levegőt és hozzá méltatlan tehetetlen nyöszörgésfélék törtek elő a torkából, mintha sírni akarna, de mégsem viszi rá a lélek, de egyértelműen tudatja, hogy káosz uralkodik benne és ez megrémiszti őt.
Shizuo szíve belesajdult ezekbe a hangokba, mégsem akarta elengedni. Izaya a futáshoz ért a legjobban, így ha most visszavonulót fúj, ezt sosem fogják megbeszélni.
– Nem mondom el senkinek. – ígérte halkan a füléhez hajolva és megpuszilta a halántékát.
– Én nem.. – a hangja elcsuklott, ami egyáltalán nem vallott rá, hisz attól volt ő Mr. Tökéletes, hogy még a hibáira is büszke volt, mert minden a zsenialitását tükrözte. A mazochizmusa viszont egy olyan dolog volt, amit ezek szerint még nem fogadott el teljesen.
Sok gondolat megfordult a fejében, mit mondhatna neki, de mindet elvetette, helyette inkább ismét megpuszilta a halántékát, hosszan ott tartva az ajkait. Izaya felsírt, de nem küzdött ellene, nem húzódott el tőle. Shizuo elengedte a bolha egyik csuklóját és végig simította rajta a tenyerét, fel az alkarján, a felkarján, a vállán.. Át a lapockáján, gyengéden simítva le az oldalán. Izaya a földre ejtve a fejét pillantott fel rá a szeme sarkából. Pár kósza könnycsepp útja még frissen csillogott és ahogy a tekintetük találkozott, az arca eltorzult ahogy újabb könnyek keletkeztek hosszú pillái alatt.
– Ne nézz így.. – parancsnak tűnt, de az éle eltompult és az utolsó szó már könyörgésnek hatott.
Shizuo erősen markolta meg Izaya csípőjét mire egy halk nyögés tört fel belőle. Tudva, hogy durvulhat egy kicsit.. Nem is vette észre mikor kezdett el ismét fájón lüktetni a farka a nadrágjában, Izaya megtört hangja eleinte elbizonytalanította, úgy érezte túlzásba esett, de most épp az ellenkezőjében bizonyosodott meg.
Megharapta Izaya vállát és erősen megszívta egy ijedt nyikkanást váltva ki a bolhából. Talán már a legelején is durván kellett volna neki esnie.
– Mit művelsz? – kérdezte kissé ijedten, de mikor Shizuo a fenekéhez lökte merevedését és megharapta a tarkóját, a fekete hajú fiú felhagyott a kérdésekkel. Már tudta a választ.
Shizuo lepillantott Izaya fenekére, amin már halványan piroslott egy harapás nyom. Izaya testét egy érzékeny, hófehér bőr fedte. Elég volt egy kis harapás és máris megmaradt a nyoma. Egy gyönyörű vászon.. Ami csak arra vár, hogy nyomot hagyjanak rajta.
Lentebb mászott és ismét megharapta Izaya fenekét, ezúttal meg is szívta a puha bőrt. Kissé felegyenesedve széthúzta Izaya farpofáit, felfedezve egy halvány rózsaszínes árnyalatú, szűk járatot. Shizuo elgondolkodva nézte, két oldalról megpróbálta széthúzni, de meglehetősen aprónak és ebből következően rettentően szűknek tűnt, ez pedig nagy problémát okozott.
– Nyál.. – motyogta Izaya rettentően halkan, de Shizuonak jó volt a hallása.
– Szóval csak kivered nekem és végeztünk? – emlékeztette mire Izaya maga elé húzta az egyik karját és beletemette az arcát. Valószínűleg mást is akart még mondani, a nyállal kapcsolatban, de úgy tűnik megmakacsolta magát és nem segít többet.
Shizuo megragadta Izaya csípőjét és hirtelen felemelve térdeltette fel. Izaya maga alá húzta a másik karját is, de nem emelte fel a felső testét a földről, hanem inkább kérdőn hátra pillantott Shizuora miközben a szőke hajú fiú tenyerei noszogatva simultak a bolha combjaira, ezzel utasítva, hogy tegye kicsit nagyobb terpeszbe a lábait.
– Jól áll neked ez a póz. – vigyorgott rá Izayára, mikor elcsípte a tekintetét.
– Oh, fogd be! – fordította el a fejét dühösen. Shizuo örült, hogy már nem sír olyan ijedten és nagyon is tetszett neki, ahogy felé tolja a fenekét.
Shizuo ismét szétfeszítette a feszes félgömböket majd óckodás nélkül nyalta végig Izaya ánuszát. A bolha ijedt hangot hallatott, miközben reflexszerűen húzta el a fenekét Shizuo elől, de ő nem hagyta magát és erősebben markolva Izaya fenekét, visszahúzta magához a szűk kis járatot, és tovább folytatta a ténykedést.
– Ez undorító, hagyd abba Shizu-chan! – kapta el az egyik kezét, megpróbálva lefejteni magáról a szorító ujjakat.
– Ne hadakozz Izaya, inkább mond el, hogy tudom ezt itt ellazítani. Olyan szűk vagy, mintha sosem használnád ezt a részedet. – morgolódott Shizuo szemöldök ráncolva meredve Izaya rózsájára. Ez a gondolat kissé zavarba ejtette, de minél tovább nyalta annál szebb színt öltött.. Viszont a finom kis redők szorosan összezártak, nem akartak kinyílni előtte és ez eléggé aggasztotta. A farka majd kicsattant az elfojtott vágytól és Shizuo nem épp az önmegtartóztatás mintaképe.
– Az ujjaidat használd, ne a nyelved!
– Azt mondtad nyál.. – emlékeztette mire Izaya homloka halkan koppant a parkettán ahogy ráejtette a fejét.
– Az ujjaid Shizu-chan.. Nyálazd be az ujjaid.. – magyarázta a bolha piros fülekkel. Valószínűleg az egész arca ilyen piros árnyalatot vehetett fel, ha már a füleit is elérte.
Shizuo felsóhajtva vette a szájába két ujját és alaposan benyálazta, de hiába dörzsölte Izaya bejáratát, nem tudta belé dugni az ujját.
– Lazíts! – utasította igyekezve nem túl ingerültnek lenni, de ez nem igazán sikerült. Benne akart lenni, de ez lehetetlennek tűnt..
– Azt próbálom! – érkezett a szintén dühös válasz.
– Akkor próbálkozz jobban! – csapott rá dühében a fenekére, egy élveteg nyögést váltva ki a bolhából. Izayát meglepte a saját hangja, Shizuonak pedig elfogyott a türelme. Felállt és ledobta magáról a nadrágját, az alsójával együtt. Túl szűkösnek érezte a saját bőrét is, nemhogy a ruhákat!
Izaya a sarkára ülve figyelte ahogy Shizuo megszabadul a cipőjétől és a zoknijától is, bár a figyelmét leginkább Shizuo pénisze kötötte le, ami keményen meredezett a tomboló vágytól.
Shizuot meglepte ahogy Izaya kissé szétnyílt ajkakkal, ködös tekintettel nézi szemérmességét, majd mikor a szája elé tette a kezét és alig érintve az ajkai közé nyomta mutatóujjának az oldalát, mintha csak azon gondolkodna, milyen lehet az ajkai közt érezni.. Zavarában elfordította a fejét, Shizuo pedig mögé térdelve átölelte őt.
– Nehezen tudom visszafogni magam. – ismerte be, de Izaya nem csapta le a magas labdát. Nem szólt vissza semmit. Shizuo már épp azon volt, hogy visszanyomja Izayát a földre, hogy ismét az előbbi pozícióban legyen, de ekkor megérezte Izaya ujjait, ahogy gyengéden kitapogatja Shizuo oldalát, majd továbbra is makacsul előre nézve, vakon indítja útjára a kezét Shizuo pénisze felé. – Ha megfordulsz, könnyebb. – csak egy morgást kapott válaszul, de mikor az ujjai végre Shizuo pénisze köré kulcsolódtak jól hallhatóan nyelt egyet. Ez látszólag ismét zavarba ejtette, ami mosolyra késztette Shizuot, de nem hozakodott elő azzal, hogy vegye a szájába, mert tartott tőle, hogy félre értette Izaya reakcióit.
A bolha ujjai gyengéden markolták a férfiasságát és az előbbihez képest kissé bizonytalanul mozgott.
Shizuo felsimította jobbját Izaya mellkasának bal oldalára. A szíve olyan erősen vert, hogy tisztán érezte a tenyere alatt. Izaya megadva magát hátra döntötte a fejét Shizuo vállára, kezével gyorsított a tempón, míg másik karjával felnyúlt és Shizuo tarkójára simítva a hajába túrt.
– Shizu-chan, harapj meg.. – a hangja ezúttal nem rejtette el, hogy élvezi amit csinálnak, ezért Shizuo úgy döntött, hogy megteszi amit kér tőle, de nem pont úgy ahogy azt szeretné. A füle volt a legközelebb így a szájába vette a fülcimpáját és a fogai közé véve megszívta. Izaya felnyögött és kissé erősebben markolta meg Shizuo merevedését, de nem annyira, hogy fájó legyen, inkább csak még jobban fokozta az élvezetét.
– Le akarlak szopni. – nyögte hirtelen és bár eddig Shizuot vonzotta ez a gondolat, a hirtelen jött vallomás miatt elbizonytalanodott. Már így is nagy kockázatnak érezte ennyire lemeztelenedni Orihara Izaya előtt, de hogy a legérzékenyebb testrészét olyan közel engedje az éles kis fogaihoz.. Teljességgel kizárt.
– Shizu-chan.. – nyögte Izaya és bizonyára egy újabb, enyhén obszcén (vagy talán nagyon is illetlen) dolgot akart mondani, de Shizuo a hátára téve a kezét vissza lökte felsőtestét a földre. A hirtelen mozdulattól, Izaya reflexszerűen húzta maga elé a kezeit. Shizuo mély lélegzetet véve a hajába túrt és kihasználta, hogy Izaya ujjai már nem kergetik a ködös mámor felé, mielőtt valami még ennél is észszerűtlenebb idiótaságot tenne.
– Shizu-chan, miért..? – nem volt ideje befejezni, mert Shizuo maga felé rántotta a bolha csípőjét majd ismét szétfeszítette a farpofáit és végig nyalta a bejáratát. – Ne!
Shizuo nem törődött az ellenkezéssel, helyette inkább Izaya csípője alá nyúlt, és rákulcsolta a kezét Izaya merev farkára.
– Oh baszki.. – nyögte Izaya mire Shizuo szabad kezével reflexből rásózott egyet a fenekére. Izaya a nevét nyögve nyúlt ki a padlón, de továbbra is térdelt és Shizuo felé pucsított a hátsójával.
Minden szemszögből megalázó volt a helyzete és ez látszólag csak még jobban izgatta.
Izaya nem szokott káromkodni, vagy legalábbis Shizuo eddig még nem hallotta, de furcsán beindító volt, trágár szavakat hallani tőle. Bájos volt a zavara, de Shizuo azt is izgatónak érezte mikor nyíltan beszélt arról, hogy mit szeretne. Fejben arra jutott, hogy Izayának jól áll a meztelenség és az őszinteség.
Shizuo benyálazva az egyik ujját megpróbálkozott a behatolással. Ezúttal sikerrel járt, Izaya pedig kéjesen sóhajtva mozdította felé a csípőjét, hogy még mélyebbre jusson benne Shizuo ujja. Azonban még így is elég szűk volt és hiába élvezné Izaya a fájdalmat, túl veszélyes lenne a farkával helyettesíteni az ujját.
Óvatosan mozgatta, miközben elképzelte milyen lesz, ha az a selymes forróság nem az ujját öleli körbe, hanem a farkát.
Izaya hirtelen hangosabban adott hangot az élvezetének és kissé meglepettnek tűnt, ami miatt Shizuo kérdőn pillantott rá.
– Ott! Az előbb! – pillantott rá zihálva miközben próbálta úgy mozdítani a csípőjét, hogy Shizuo újra elérje benne azt a pontot amiről beszélt. Shizuo megunva a mocorgását megmarkolta szabad kezével a csípőjét, és stabilan tartotta miközben megpróbálta másmilyen szögben bedugni az ujját. – Lefelé! A hasam felé. – kicsit bizonytalannak tűnt, de azért tett egy próbát, majd még egyet, mikor kitapintott valamit. Puha volt, de mégis más mint Izaya belső falának többi része. Mint valami puha gömb..
– Még egyet.. Dugj fel még egyet.. – pillantott rá a válla felett Izaya, ködös tekintetettel, teljesen szétziláltan. – Ollóz bennem..
– Ollózzak? – kérdezett vissza, mire Izaya felmutatta két ujját és összezárta majd szét nyitotta őket. Shizuo dühösen felmordult, mert ezek szerint Izaya valóban tapasztalt szerető lehet és ez a gondolat valamiért nagyon bosszantotta.
Végül úgy döntött, hogy megkockáztatja azt a szopást amit Izaya emlegetett. Addig is eltereli a figyelmét a megmagyarázhatatlan féltékenységről.
Izaya belső combjára tette a kezét, így a fekete hajú fiú kicsit nagyobb terpeszbe tette a lábait, Shizuo pedig átbújtatta saját lábait alattuk.
– Tápászkodj fentebb. – szólt oda Izayának aki engedelmeskedett. Shizuo befeküdt Izaya alá és megmarkolva a fenekét lentebb húzta magához, hogy folytassa a tágítást. Izaya viszont elhallgatott és csak támaszkodott Shizuo csípője felett. Shizuo oda sandított Izaya formás, de kicsi feneke felett és látta, hogy Izaya az ölét bámulja. – Mi a baj? Azt mondtad le akarsz szopni nem? – kérdezte mire Izaya hátra kapta a fejét.
– De így pont a torkom felé hajlik!
Izaya rémülten fogta menekülőre, de Shizuo elkapva a csuklóit, a padlóhoz szegezte és mivel a bolha hirtelen szökési kísérlete után, kissé arrébb kerültek, így ismét elhelyezkedett felette.
Izaya hason fekve kapkodta a levegőt és hozzá méltatlan tehetetlen nyöszörgésfélék törtek elő a torkából, mintha sírni akarna, de mégsem viszi rá a lélek, de egyértelműen tudatja, hogy káosz uralkodik benne és ez megrémiszti őt.
Shizuo szíve belesajdult ezekbe a hangokba, mégsem akarta elengedni. Izaya a futáshoz ért a legjobban, így ha most visszavonulót fúj, ezt sosem fogják megbeszélni.
– Nem mondom el senkinek. – ígérte halkan a füléhez hajolva és megpuszilta a halántékát.
– Én nem.. – a hangja elcsuklott, ami egyáltalán nem vallott rá, hisz attól volt ő Mr. Tökéletes, hogy még a hibáira is büszke volt, mert minden a zsenialitását tükrözte. A mazochizmusa viszont egy olyan dolog volt, amit ezek szerint még nem fogadott el teljesen.
Sok gondolat megfordult a fejében, mit mondhatna neki, de mindet elvetette, helyette inkább ismét megpuszilta a halántékát, hosszan ott tartva az ajkait. Izaya felsírt, de nem küzdött ellene, nem húzódott el tőle. Shizuo elengedte a bolha egyik csuklóját és végig simította rajta a tenyerét, fel az alkarján, a felkarján, a vállán.. Át a lapockáján, gyengéden simítva le az oldalán. Izaya a földre ejtve a fejét pillantott fel rá a szeme sarkából. Pár kósza könnycsepp útja még frissen csillogott és ahogy a tekintetük találkozott, az arca eltorzult ahogy újabb könnyek keletkeztek hosszú pillái alatt.
– Ne nézz így.. – parancsnak tűnt, de az éle eltompult és az utolsó szó már könyörgésnek hatott.
Shizuo erősen markolta meg Izaya csípőjét mire egy halk nyögés tört fel belőle. Tudva, hogy durvulhat egy kicsit.. Nem is vette észre mikor kezdett el ismét fájón lüktetni a farka a nadrágjában, Izaya megtört hangja eleinte elbizonytalanította, úgy érezte túlzásba esett, de most épp az ellenkezőjében bizonyosodott meg.
Megharapta Izaya vállát és erősen megszívta egy ijedt nyikkanást váltva ki a bolhából. Talán már a legelején is durván kellett volna neki esnie.
– Mit művelsz? – kérdezte kissé ijedten, de mikor Shizuo a fenekéhez lökte merevedését és megharapta a tarkóját, a fekete hajú fiú felhagyott a kérdésekkel. Már tudta a választ.
Shizuo lepillantott Izaya fenekére, amin már halványan piroslott egy harapás nyom. Izaya testét egy érzékeny, hófehér bőr fedte. Elég volt egy kis harapás és máris megmaradt a nyoma. Egy gyönyörű vászon.. Ami csak arra vár, hogy nyomot hagyjanak rajta.
Lentebb mászott és ismét megharapta Izaya fenekét, ezúttal meg is szívta a puha bőrt. Kissé felegyenesedve széthúzta Izaya farpofáit, felfedezve egy halvány rózsaszínes árnyalatú, szűk járatot. Shizuo elgondolkodva nézte, két oldalról megpróbálta széthúzni, de meglehetősen aprónak és ebből következően rettentően szűknek tűnt, ez pedig nagy problémát okozott.
– Nyál.. – motyogta Izaya rettentően halkan, de Shizuonak jó volt a hallása.
– Szóval csak kivered nekem és végeztünk? – emlékeztette mire Izaya maga elé húzta az egyik karját és beletemette az arcát. Valószínűleg mást is akart még mondani, a nyállal kapcsolatban, de úgy tűnik megmakacsolta magát és nem segít többet.
Shizuo megragadta Izaya csípőjét és hirtelen felemelve térdeltette fel. Izaya maga alá húzta a másik karját is, de nem emelte fel a felső testét a földről, hanem inkább kérdőn hátra pillantott Shizuora miközben a szőke hajú fiú tenyerei noszogatva simultak a bolha combjaira, ezzel utasítva, hogy tegye kicsit nagyobb terpeszbe a lábait.
– Jól áll neked ez a póz. – vigyorgott rá Izayára, mikor elcsípte a tekintetét.
– Oh, fogd be! – fordította el a fejét dühösen. Shizuo örült, hogy már nem sír olyan ijedten és nagyon is tetszett neki, ahogy felé tolja a fenekét.
Shizuo ismét szétfeszítette a feszes félgömböket majd óckodás nélkül nyalta végig Izaya ánuszát. A bolha ijedt hangot hallatott, miközben reflexszerűen húzta el a fenekét Shizuo elől, de ő nem hagyta magát és erősebben markolva Izaya fenekét, visszahúzta magához a szűk kis járatot, és tovább folytatta a ténykedést.
– Ez undorító, hagyd abba Shizu-chan! – kapta el az egyik kezét, megpróbálva lefejteni magáról a szorító ujjakat.
– Ne hadakozz Izaya, inkább mond el, hogy tudom ezt itt ellazítani. Olyan szűk vagy, mintha sosem használnád ezt a részedet. – morgolódott Shizuo szemöldök ráncolva meredve Izaya rózsájára. Ez a gondolat kissé zavarba ejtette, de minél tovább nyalta annál szebb színt öltött.. Viszont a finom kis redők szorosan összezártak, nem akartak kinyílni előtte és ez eléggé aggasztotta. A farka majd kicsattant az elfojtott vágytól és Shizuo nem épp az önmegtartóztatás mintaképe.
– Az ujjaidat használd, ne a nyelved!
– Azt mondtad nyál.. – emlékeztette mire Izaya homloka halkan koppant a parkettán ahogy ráejtette a fejét.
– Az ujjaid Shizu-chan.. Nyálazd be az ujjaid.. – magyarázta a bolha piros fülekkel. Valószínűleg az egész arca ilyen piros árnyalatot vehetett fel, ha már a füleit is elérte.
Shizuo felsóhajtva vette a szájába két ujját és alaposan benyálazta, de hiába dörzsölte Izaya bejáratát, nem tudta belé dugni az ujját.
– Lazíts! – utasította igyekezve nem túl ingerültnek lenni, de ez nem igazán sikerült. Benne akart lenni, de ez lehetetlennek tűnt..
– Azt próbálom! – érkezett a szintén dühös válasz.
– Akkor próbálkozz jobban! – csapott rá dühében a fenekére, egy élveteg nyögést váltva ki a bolhából. Izayát meglepte a saját hangja, Shizuonak pedig elfogyott a türelme. Felállt és ledobta magáról a nadrágját, az alsójával együtt. Túl szűkösnek érezte a saját bőrét is, nemhogy a ruhákat!
Izaya a sarkára ülve figyelte ahogy Shizuo megszabadul a cipőjétől és a zoknijától is, bár a figyelmét leginkább Shizuo pénisze kötötte le, ami keményen meredezett a tomboló vágytól.
Shizuot meglepte ahogy Izaya kissé szétnyílt ajkakkal, ködös tekintettel nézi szemérmességét, majd mikor a szája elé tette a kezét és alig érintve az ajkai közé nyomta mutatóujjának az oldalát, mintha csak azon gondolkodna, milyen lehet az ajkai közt érezni.. Zavarában elfordította a fejét, Shizuo pedig mögé térdelve átölelte őt.
– Nehezen tudom visszafogni magam. – ismerte be, de Izaya nem csapta le a magas labdát. Nem szólt vissza semmit. Shizuo már épp azon volt, hogy visszanyomja Izayát a földre, hogy ismét az előbbi pozícióban legyen, de ekkor megérezte Izaya ujjait, ahogy gyengéden kitapogatja Shizuo oldalát, majd továbbra is makacsul előre nézve, vakon indítja útjára a kezét Shizuo pénisze felé. – Ha megfordulsz, könnyebb. – csak egy morgást kapott válaszul, de mikor az ujjai végre Shizuo pénisze köré kulcsolódtak jól hallhatóan nyelt egyet. Ez látszólag ismét zavarba ejtette, ami mosolyra késztette Shizuot, de nem hozakodott elő azzal, hogy vegye a szájába, mert tartott tőle, hogy félre értette Izaya reakcióit.
A bolha ujjai gyengéden markolták a férfiasságát és az előbbihez képest kissé bizonytalanul mozgott.
Shizuo felsimította jobbját Izaya mellkasának bal oldalára. A szíve olyan erősen vert, hogy tisztán érezte a tenyere alatt. Izaya megadva magát hátra döntötte a fejét Shizuo vállára, kezével gyorsított a tempón, míg másik karjával felnyúlt és Shizuo tarkójára simítva a hajába túrt.
– Shizu-chan, harapj meg.. – a hangja ezúttal nem rejtette el, hogy élvezi amit csinálnak, ezért Shizuo úgy döntött, hogy megteszi amit kér tőle, de nem pont úgy ahogy azt szeretné. A füle volt a legközelebb így a szájába vette a fülcimpáját és a fogai közé véve megszívta. Izaya felnyögött és kissé erősebben markolta meg Shizuo merevedését, de nem annyira, hogy fájó legyen, inkább csak még jobban fokozta az élvezetét.
– Le akarlak szopni. – nyögte hirtelen és bár eddig Shizuot vonzotta ez a gondolat, a hirtelen jött vallomás miatt elbizonytalanodott. Már így is nagy kockázatnak érezte ennyire lemeztelenedni Orihara Izaya előtt, de hogy a legérzékenyebb testrészét olyan közel engedje az éles kis fogaihoz.. Teljességgel kizárt.
– Shizu-chan.. – nyögte Izaya és bizonyára egy újabb, enyhén obszcén (vagy talán nagyon is illetlen) dolgot akart mondani, de Shizuo a hátára téve a kezét vissza lökte felsőtestét a földre. A hirtelen mozdulattól, Izaya reflexszerűen húzta maga elé a kezeit. Shizuo mély lélegzetet véve a hajába túrt és kihasználta, hogy Izaya ujjai már nem kergetik a ködös mámor felé, mielőtt valami még ennél is észszerűtlenebb idiótaságot tenne.
– Shizu-chan, miért..? – nem volt ideje befejezni, mert Shizuo maga felé rántotta a bolha csípőjét majd ismét szétfeszítette a farpofáit és végig nyalta a bejáratát. – Ne!
Shizuo nem törődött az ellenkezéssel, helyette inkább Izaya csípője alá nyúlt, és rákulcsolta a kezét Izaya merev farkára.
– Oh baszki.. – nyögte Izaya mire Shizuo szabad kezével reflexből rásózott egyet a fenekére. Izaya a nevét nyögve nyúlt ki a padlón, de továbbra is térdelt és Shizuo felé pucsított a hátsójával.
Minden szemszögből megalázó volt a helyzete és ez látszólag csak még jobban izgatta.
Izaya nem szokott káromkodni, vagy legalábbis Shizuo eddig még nem hallotta, de furcsán beindító volt, trágár szavakat hallani tőle. Bájos volt a zavara, de Shizuo azt is izgatónak érezte mikor nyíltan beszélt arról, hogy mit szeretne. Fejben arra jutott, hogy Izayának jól áll a meztelenség és az őszinteség.
Shizuo benyálazva az egyik ujját megpróbálkozott a behatolással. Ezúttal sikerrel járt, Izaya pedig kéjesen sóhajtva mozdította felé a csípőjét, hogy még mélyebbre jusson benne Shizuo ujja. Azonban még így is elég szűk volt és hiába élvezné Izaya a fájdalmat, túl veszélyes lenne a farkával helyettesíteni az ujját.
Óvatosan mozgatta, miközben elképzelte milyen lesz, ha az a selymes forróság nem az ujját öleli körbe, hanem a farkát.
Izaya hirtelen hangosabban adott hangot az élvezetének és kissé meglepettnek tűnt, ami miatt Shizuo kérdőn pillantott rá.
– Ott! Az előbb! – pillantott rá zihálva miközben próbálta úgy mozdítani a csípőjét, hogy Shizuo újra elérje benne azt a pontot amiről beszélt. Shizuo megunva a mocorgását megmarkolta szabad kezével a csípőjét, és stabilan tartotta miközben megpróbálta másmilyen szögben bedugni az ujját. – Lefelé! A hasam felé. – kicsit bizonytalannak tűnt, de azért tett egy próbát, majd még egyet, mikor kitapintott valamit. Puha volt, de mégis más mint Izaya belső falának többi része. Mint valami puha gömb..
– Még egyet.. Dugj fel még egyet.. – pillantott rá a válla felett Izaya, ködös tekintetettel, teljesen szétziláltan. – Ollóz bennem..
– Ollózzak? – kérdezett vissza, mire Izaya felmutatta két ujját és összezárta majd szét nyitotta őket. Shizuo dühösen felmordult, mert ezek szerint Izaya valóban tapasztalt szerető lehet és ez a gondolat valamiért nagyon bosszantotta.
Végül úgy döntött, hogy megkockáztatja azt a szopást amit Izaya emlegetett. Addig is eltereli a figyelmét a megmagyarázhatatlan féltékenységről.
Izaya belső combjára tette a kezét, így a fekete hajú fiú kicsit nagyobb terpeszbe tette a lábait, Shizuo pedig átbújtatta saját lábait alattuk.
– Tápászkodj fentebb. – szólt oda Izayának aki engedelmeskedett. Shizuo befeküdt Izaya alá és megmarkolva a fenekét lentebb húzta magához, hogy folytassa a tágítást. Izaya viszont elhallgatott és csak támaszkodott Shizuo csípője felett. Shizuo oda sandított Izaya formás, de kicsi feneke felett és látta, hogy Izaya az ölét bámulja. – Mi a baj? Azt mondtad le akarsz szopni nem? – kérdezte mire Izaya hátra kapta a fejét.
– De így pont a torkom felé hajlik!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése