Már megint az öcsém 5. rész

Ez nem helyes.. 

Egy kapcsolatban a két fél kiegészíti egymást, mint két kirakós darabka amik csak együtt válhatnak teljessé.. Ez olyan baromság, hogy már fáj.. Mármint oké, van akinél ez így működik, de nem vagyunk egyformák. Ha Kurotsuchi nincs velem akkor hiányzik, szeretek vele lenni, de pont azért szeretek vele lenni mert hasonlítunk egymásra és nem vitatkozunk állandóan. Nem egészítjük ki egymást.. Meg ez a kirakós hasonlat is.. Ba-rom-ság. A mi kapcsolatunk rohadtul nem ilyen. Talán csak a külsőnk, de ott van mondjuk Pain meg Konan.. És Nagato.. Na! Ők hárman vannak!

– Szia, csak így egyedül? – karolt át egy lány mire lelöktem magamról a kezét.

– Szeretnék is egyedül maradni. – vágtam rá kapásból, ekkor azonban a másik oldalról karolt át egy jóval izmosabb alak.

– Érdekelne egy édes hármas velem meg a barátnőmmel? – engem miért találnak be az ilyen emberek? Az ő karját is ellöktem magamtól és szikrát szóró szemekkel néztem rá.

– Kopj le. – mutattam be neki dühösen mire felhúzta az orrát.

– Hülye kis ribanc, örülnél te egy olyan fasznak mint az enyém! – és még alpári is. Na ezek dühítenek fel a legjobban.

– Oooh? Szóval úgy gondolod ki tudnál elégíteni? Egy ilyen visszataszító alak még csak izgalomba sem tudna hozni. Undorodom már csak a gondolattól is hogy egy olyan féreg mint te, akár csak rám nézzen. – még a gyér fényben is jól láttam, ahogy kidudorodik egy ér a homlokán. Már épp elkapta a ruhámat, mikor is egy kéz lendült kettőnk közé és választott el minket egymástól. Itachi teljes vállszélességgel állt mellém és megvetően pillantott a férfira.

– Azt hiszed hogy ha ketten vagytok akkor van esélyetek? – kérdezte megvetően mikor is tekintete megakadt Itachi bőrdzsekijén amin az Uchihák címere díszelgett. – Mindegy, menjünk. – nézett a barátnőjére és már le is léptek.

– Kell nekem egy ilyen dzseki. – határoztam el immár sokadjára, amit Itachi csak egy szemforgatással jutalmazott. – Na mi van? Kifogytál a ˝Akkor fesd be a hajad.˝ féle beszólásokból? – kérdeztem mosolyogva, de nem úgy tűnt, hogy nagyon érdekelné most ez az egész. Félre téve az előbbi páros okozta dühöt, és az elterelő hadműveletnek szánt kérdést, hangosan felsóhajtottam. – Mit csinált már megint? – tértem a lényegre, vagyis az öccsére.

– Napok óta nem jött haza. – ült le egy székre így én is vissza huppantam az előző helyemre. – Megmondtam neki, hogy nem lesz köztünk semmi.. Hogy ő nekem egyszerűen csak az öcsém. Nagyon szeretem őt és fontos része az életemnek de belegondolni, hogy ő intim kapcsolatot akar velem eléggé aggasztó.. És amióta tudom, hogy milyen beállítottságú még inkább kiborít ez az egész. – aprót biccentve vettem elő a telefonomat, hogy bekapcsoljam rajta a netet.. A kis nyomkövetős kütyü amit telefonszám alapján figyeli hol van az adott emberke.. Sasuke nincs a kis térképen.. – Kikapcsolta a telefonját. A szüleim pedig csak annyit mondtak, hogy egy barátjánál alszik.

– Suigetsu, Neji, Shikamaru és.. Azt hiszem ennyi.. Naruto kilőve, mert nálunk nincs. Nem hívtad fel őket?

– De igen.. – szóval ezen már túl van.. És gondolom azért van kibukva, mert egyiküknél sincs..

– Szóval nem akar találkozni veled.. Ez jó.. – bólogattam csak magamnak. Itachi kissé dühösen meredt rám, mire kínosan elnevettem magam. Én se örülnék ha Naruto egy szó nélkül lelépne és napokig azt se tudnám merre lófrál.. – Úgy értem.. Talán próbálja lezárni az érzéseit, hogy minden olyan legyen mint régen. Adj neki egy kis időt. Sőt, próbáld kiélvezni ezt a kis szabadságot Izumival. – mosolyogtam rá, de nem igazán dobódott fel tőle.

– Azt hittem előállsz valami tervvel, hogy hogyan kereshetnénk meg.

– A franc akarja meg keresni azt a kis..! – kezdtem de elharaptam a mondtat végét és ehelyett inkább angyali mosolyt varázsoltam az arcomra, mintha mi sem történt volna. Itachi fáradtan felsóhajtott. Gondolom nem nagyon aludt az elmúlt napokban. Remélem tényleg csak arról van szó, hogy Sasuke épp az érzéseit próbálja lezárni, nem pedig valami hülye tervvel állt elő, amivel elérheti a céljait.. Ha Itachi egyszer megtörik, Sasuke könnyű szerrel meg tudja őt zsarolni. Itachi egyetlen gyengepontja az öccse, épp ezért totál védtelen az ellen a rohadt kis kígyó ellen..

Egy kavicsot rugdosva haladtam a már teljesen kihalt úton. Ez a Sasuke dolog tényleg elég aggasztó, de az öcsémmel való dolgok is zavarnak. Én elfogadom, hogy meleg, de miért pont egy olyan srácba szeretett bele aki ennyire béna az érzelmekkel? Naruto bár elég erős, de ha valakit megszeret akkor nagyon könnyen a padlóra tud kerülni.. Mikor együtt volt Sasukével az volt a legrosszabb. Ő őszintén szerette azt az Uchihát, míg Sasuke csak szexet akart és ezt nyíltan ki is mondta. Naruto sokáig azt hitte, hogy ez idővel majd megváltozik de nem így lett és végül csak Naruto sérült. Ennek ellenére még is barátok maradtak. Sosem fogom ezt megérteni. Félre állva az útról, a füvön sétáltam tovább, mikor meghallottam, hogy egy kocsi kanyarodott le az útra. Viszont mikor elhaladt mellettem, nem sokkal messzebb megállt.. Rendőrautó? A vezető ülésről egy ismerős férfi szállt ki.. Shisui a neve ha jól rémlik.. Itachi egyik barátja. Mosolyogva biccentett és nagyon úgy tűnt, hogy mondani akar valamit, így megálltam előtte.

– Szia. Deidara ugye? – kérdezte mire bólintottam. – Ez kicsit kellemetlen lesz, de el kell kérnem a személyidet. – cseszd meg.. Most komolyan igazoltat??

– Öhm.. Jó.. – kínosan feszengve matattam át a zsebeimet, mikor meghallottam hogy valami a földre esik.. – Hm? – kérdőn néztem a lábam mellett lévő kis tasakra amiben fehér por volt.. Ne már! Mi a franc ez?! Shisui lehajolt a tasakért és kissé hitetlenkedve nézett rá, majd az arca elkomorult és a szemeimbe nézett.

– Deidara-kun.. Ez ugye nem az amire gondolok? – még is honnan a francból tudhatnám?!

– Ez.. Nem az enyém. Tudom, gyenge kifogás és mindenki ezt mondja de tényleg nem az enyém. – hadartam idegesen.

– Még csak 17 éves vagy, és már elmúlt este tíz is.. Biztos vagyok benne, hogy alkoholt fogyasztottál, de mivel Itachi egyik barátja vagy, el tudtam volna tekinteni felette, de.. Ez így már egy kicsit komolyabb.

– De.. Ez tényleg nem.. – habogtam egyre kétségbeesettebben amit Shisui is észrevett rajtam, mert az arcvonásai megenyhültek és végül felsóhajtott.

– Ülj be a kocsiba. Mára amúgy is végeztem. Lehúzzuk a wc-n és megvárom amíg kijózanodsz, utána pedig haza viszlek. – ajánlotta fel és tekintve, hogy így is ő segít nekem, nincs jogom alakítgatni a módszerein. Pedig már haza akarok menni és fürödni meg aludni..

– Bocsánat a kellemetlenségekért. – motyogtam és átsétálva a kocsi túloldalára, beültem az anyósülésre. Ha hátul ülnék bűnözőnek érezném magam.. Shisui még egy ideig a telefonját nyomkodta, majd végül ő is beszállt és miután bekapcsoltuk a biztonsági öveket elindultunk. – De.. Ugye elhiszed, hogy nem az enyém? – kérdeztem megtörve a kínos csendet. Shisui kelletlenül sóhajtott fel.

– Jó gyereknek tűnsz, szóval… Lehet csak valaki ki akart cseszni veled, de nagyon remélem, hogy nem tévedek.

– Nem tévedsz! – bizonygattam. – Nem használok ilyen szereket és inni is nagyon ritkán szoktam, a ma este csak.. Itachival voltam, ő is tanúsíthatja, hogy pár sörön kívül nem ittunk semmit.

– Deidara-ku.. Vagyis.. Deidara, ugye tudod, hogy 18 éves korodig felnőtt felügyelet nélkül nem fogyaszthatsz alkoholt?

– Itachi velem volt!

– De ő nem 20 éves. – ingatta meg a fejét. Ezek a szabályok biztos így vannak? Nem olvastam el őket, de eddig egyszer sem szóltak e-miatt. Pedig a szüleim azért csak mondták volna, nem? Shisui leparkolt egy kertes ház előtt, majd egy kis ideig elgondolkodva nézte a kaput.. Végül úgy döntött, hogy nem áll be a kocsival a garázsba így leállította a motort és kiszálltunk a járműből.. Legközelebb csak otthon iszok.. És mégis melyik alak csempészte a zsebembe azt a port?! Tuti az kecskeszakállas volt aki letaperolt. Szólnom kéne Itachinak is, hogy nézze át a zsebeit. Nála ez még veszélyesebb lehet, hisz ő is rendészetre akar majd menni. Elővéve a telefonomat már épp a névjegyzéket böngésztem mikor Shisui kivette a kezemből a kütyüt. Elkerekedett szemekkel bámultam rá, ő pedig mosolyogva tette le az asztalra a telefonomat.

– Miért vetted el? – kérdeztem zavartan ám ekkor előkerült az a bizonyos tasakocska is. – Jó-jó, húzzuk le a wc-n aztán hagy menjek haza, már józan vagyok. – túrtam a hajamba idegesen és kikaptam a kezéből a tasakot.

– Most már rajta van az ujjlenyomatod. – meghökkenve pillantottam fel rá.

– Ezt meg hogy ér..? – a másodperc töredéke alatt értettem meg amit mondott.. Nem csempészték a zsebembe.. Nem is volt ott.. – Te.. De miért? – alig hogy megkérdeztem, elkapta a karomat míg egyik lábával kigáncsolt így nyomva le a mellettünk lévő kanapéra. Döbbenten néztem rá.. Egy pillanatra Sasuke arca villant fel előttem ahogy fölényesen tornyosul fölém, de ez más volt. Shisui mosolyogva nézte arcomat, nem lekicsinylő pillantásokkal mért végig, hanem sokkal inkább győzedelmies mosollyal pásztázott. – Hogy..? – a kérdést sem tudtam befejezni mikor szabad kezét arcomra simította majd hüvelykujjával állam alá simítva döntötte hátra a fejem és a nyakamra tapadt. Eleinte csak puszikat nyomott rá, majd a nyelvét is bevitte a játékba és a fogaival is karcolgatta bőrömet.. – Nem! – fogtam fel végre a helyzetet és dühösen próbáltam meg ellökni magamtól. Azonban ahogy elrántottam a fejem, az ujja bele fúródott az állam alatti érzékeny területbe ami miatt köhögve kaptam a nyakamhoz.

– Ne csinálj ilyeneket, tudtad hogy ott van a kezem. – morogta bosszúsan, ezzel is jelezve, hogy gyakorlatilag magamnak okoztam fájdalmat. Bár a történtek után már kétlem, hogy ez nem volt szándékos. Simán elhitette velem azt is, hogy az a tasak az én zsebemből esett ki és még arra is simán rá tudott venni, hogy idejöjjek. Akkora egy barom vagyok! Meg sem fordult a fejemben, hogy ebből baj lehet! Hisz ő még is csak egy rendőr! És basszus Itachi egyik legjobb barátja!

– Vedd le rólam a kezed vagy esküszöm, hogy..

– Hogy? – vágott a szavamba egy laza fél mosollyal. – Van egy tasaknyi illegális drogom, amin rajta van az ujjlenyomatod. Kettőnk közül szerinted kinek fognak hinni? – kérdezte miközben egyik kezével a felsőm alá simított. Ez nonszensz..

– Úgy sem gyanúsítanál meg semmivel. – Shisui kissé meglepetten nézett le rám. Valószínűleg nem számított rá, hogy egy ilyen helyzetben vissza tudom nyerni a nyugodtságomat.

– És ezt még is miből gondolod?

– Amikor Itachi rólad beszél, mindig úgy jellemez téged, mint egy példamutató, tisztességes férfit. Ha ez az egész csak a szexről szólna, akkor más módszerrel érted volna el amit akarsz, de te kapkodsz, szóval többről van szó. Szóval miért fenyegetnél meg valakit akitől csak egy kalandot akarsz? Egy test sem olyan fontos, hogy egy tisztességes ember eldobja az elveit és hazudjon miatta. Tehát mit akarsz? Hm? – kérdeztem de Shisui csak bámult rám és a szavaimon gondolkodott.. Vagy lehet, hogy valahol egészen máshol járt éppen, nem tudom.. Kihúzta a kezét a pólóm alól és közelebb hajolva hozzám ismét elmosolyodott.

– A következtetéseid hibásak, de.. Gyanítom még nem is gondoltad át tisztán ezt az egészet, csak időt akartál nyerni, ezért megpróbáltál összezavarni. – legalább Itachi egy dologban nem tévedett.. Ez a pasas tényleg okosnak tűnik.. – De igazad van. Kapkodtam. Egészen idáig annyira szerettem valakit, hogy akár az életemet is odaadtam volna érte, azonban ez a személy semmit sem tud az érzéseimről. Ha tudná akkor sem utálna meg, de távolságot tartana tőlem amit nem tudnék elviselni. Soha nem fogom neki elmondani, mert akkor azt is el kéne mondanom, hogy lefeküdtem egy olyan személlyel aki fontos a számára.. Ez a két dolog túlságosan egybefonódik, ezért tartom titokban előtte. – Shisui ismét felült, de ezúttal a súlya a csípőmre nehezedett, miközben még mindig fogva tartotta az egyik kezemet. – Igaz, hogy te nem csak egy test vagy.. Amikor először megláttalak, szinte rögtön birtokolni akartalak. A személyiséged és a dolgok amiket szeretsz.. Ezekről nem sokat tudok, de legyél bármilyen is, nekem akkor is kellesz.

– Szar ügy. Hetero vagyok.

– Sasukével még is lefeküdtél. – szúrta oda csak úgy mellékesen mire idegesen próbáltam kikecmeregni alóla, de.. Túl nehéz.. Mintha egy szikla nehezedne rám..

– Nem mintha akartam volna.. – sziszegtem dühösen.

– Az nem számít. El tudtál élvezni mikor vele voltál, és előre is bocsánatot kérek, de.. A barátnőd eléggé..

– Még egy szó és kitépem a nyelved.. – remegtem meg a dühtől. Jól tudom, hogy Kurotsuchi stílusa eléggé fiús, de ő egy érzékeny és kedves lány, akit mindenkinél jobban szeretek. Nem fogom tűrni, hogy egy ilyen seggfej akár egy rossz szót is mondjon róla.

– A kapcsolatotok sokkal inkább baráti mintsem szerelmi. Ahogy egymásra néztek, az olyan mintha egy haverotokkal röhögnétek össze. Semmi kémiai vonzalom nincs köztetek. Őszintén szólva abban is kételkedem, hogy egyáltalán lefeküdtetek.

– Semmi közöd hozzá, hogy milyen a kapcsolatunk. – még ha nem is élünk olyan aktív nemi életet, az még nem azt jelenti, hogy nem vonzódunk egymáshoz. És miért baj az, hogy barátok vagyunk? A legtöbb pár irigykedik arra, hogy milyen jól kijövünk egymással és hogy szinte sosem vitatkozunk. – Szállj le rólam. Most! – Shisui gondterhelten sóhajtott majd elengedte a kezem, de csak hogy hátra nyúlva elővegye a hátsó zsebéből a bilincseket.

– Kapkodok.. Valóban.. Eddig akármivel próbálkoztam mindig rosszul sült el. Ha közeledni próbáltam, te elindultál a másik irányba.. Annyira szerencsétlen vagyok ezzel kapcsolatban, hogy az már komolyan kicseszés.. – nevetett kínosan, miközben ismét elkapta a karomat és rácsapta a bilincset.

– Hagyd abba! – próbáltam elhúzódni, de a jellegzetes kattanás a torkomon rekesztette még a levegőt is.

– Túl régóta sóvárgok utánad Deidara. És most, hogy az első szerelmem iránti érzéseim ismét elhatalmasodtak rajtam.. Vagy őt veszítem el, vagy téged.. És nekem ő sokkal fontosabb.

– Vagy szenvedj egyedül! Miért kéne valakit mindenképp leteperned?! Verd ki magadnak a fürdőben, vagy szedj fel valakit a francba is! – vergődtem dühösen amin halkan felnevetett.

– Ne ijedj meg ennyire. Nem teszek semmit amivel fájdalmat okoznék. Ha túlságosan soknak érzed azt, hogy beléd hatoljak, akkor majd megoldom másképp. – ez már így is ijesztő..

– Nem, nem és NEM! El fogok mondani Itachinak mindent! Érted?! Mindent! Ha ennél is tovább mész el fogod veszíteni a legjobb barátodat!

– Miből gondolod hogy olyan fontos vagy Itachinak, hogy miattad megszakítaná velem a kapcsolatot? És amúgy is.. A barátnőd a Sasukés dologról sem tud nem igaz? Elég kínos lenne, ha megtudná nem? Azt a drogot is fel használnám ellened, szóval nagyon úgy tűnik, hogy én állok nyerésre.

– Meg a francokat! Mond csak el Kurotsuchinak nem érdekel! Vigyél börtönbe, leszarom! De inkább meghalok, mint hogy szó nélkül tűrjem hogy akaratom ellenére megdugnak! – Shisui elkerekedett szemekkel nézett rám és egészen úgy tűnt, hogy el vettem a kedvét minden féle akciótól, de.. Mikor a tekintete csillogni kezdett..

– Legyen.. Akkor mond csak el Itachinak amit ma este veled teszek.. Nem érdekel, akkor is végig fogom csinálni, mert ha most nem teszek semmit, akkor soha többé nem lesz rá alkalmam. Mély nyomot hagyok benned és megmutatom, hogy drog nélkül is tudod élvezni azt, ha egy férfi maga alá teper. – drog nélkül.. Szóval azon a bulin..?

– Te drogoztál be.. Aznap mikor Sasuke..

– Mint mondtam, akárhányszor próbálkoztam, mindig balul sült el. Én akartam lenni neked az első, de ezt már bebuktam..

– Te beteg vagy.. – már olyan régóta figyelt?.. Felfordul a gyomrom.. Basszus, csak ki tudok kecmeregni ebből nem? Gondolkozz Deidara! Gyerünk.. Csak van valami.. Akármi.. Egy személy aki fontos neki.. Akit szeret.. Akit nem akar el veszíteni.. Ki az? Ismerem egyáltalán? Basszus! Francba! – Mindenkinek el mondom hogy mit művelsz és akkor annak a bizonyos valakinek is a fülébe jut majd. – morogtam harcra készen, de nem igazán érdekelte amit mondtam.

– Jó-jó, tégy ahogy akarsz. – hagyta rám miközben a nadrágomat próbálta leszedni rólam.. Francba.. Én ezt tényleg nem akarom..

A fejemet fogva ültem Sasuke ágyán.. Túl sokat ittam.. Miután Deidara haza kísért, vagy másfél órán keresztül öklendeztem a fürdőben.. Megmosakodtam és fogat is mostam, de még mindig forog velem minden.. Gőzöm sincs mihez kezdjek ezzel az egésszel.. Sasuke az öcsém.. És miért nem jön haza? A szüleink miért nem akadnak ki azon, hogy nem tudják pontosan hol van? Miért nem veszi fel nekem a telefont? Az ajtó nyitódására kaptam fel a fejem, de szinte rögtön az orrnyergemet kezdetem el dörzsölni, mert a hirtelen mozdulattól, totál elszédültem.

– Itachi? – végre.. Felállva az ágyról lassan elé léptem és átöleltem az én egyetlen, drága kisöcsémet és mélyen beszívtam az illatát.. Cigaretta szag árad belőle.. – Most meg mi van? – ellenséges.. – Hé! Te ittál? – kérdezte kissé meglepetten.. Hnn.. Pedig fürödtem, akkor honnan tudja? Nincs is pia szagom.. – Hé! Baka Aniki! – tolt el magától dühösen és hátrébb tolva leültetett az ágyra.. Na tessék, most én vagyok a problémás..

– Hol voltál? – kérdeztem mire fáradtan felsóhajtott.. Ez dühít.. Napok óta alig aludtam miatta, és még fárasztó, hogy aggódok?! – Kérdeztem valamit! – emeltem fel a hangom dühösen mire alig észrevehetően megremegett.. Vagy csak az én szemem káprázik.. Már abban sem vagyok biztos, hogy most egyáltalán ébren vagyok.. Eddig annyira álmos voltam, de most nem érzem hogy az lennék.. Lehet hogy elaludtam? De ez az egész annyira valós..

– Egy barátomnál voltam.

– Hazudsz. Felhívtam a barátaidat, de azt mondták, hogy nem vagy ott.

– Az eszedbe sem jutott, hogy esetleg hazudtak neked? – kérdezte miközben ledobva a táskáját, leült a gurulós székébe.

– Miért hazudtak volna?

– Mert megkértem rá? – kérdezett vissza.. Ez eszembe sem jutott..

– Akkor legközelebb nem telefonálok.. Hanem elmegyek hozzájuk..

– Mi van? Miért tennél ilyet? Szerinted ez testvéri kapcsolat? Miért ellenőriznéd hol vagyok és miért? – kérdezte dühösen így felálltam hogy oda mehessek hozzá és átölelhessem, de elvesztettem az egyensúlyom és vissza estem az ágyra.. Ah… Feladom.. Végig dőltem az ágyon és a plafont kezdtem el bámulni. – Te tényleg totál ki vagy ütve..

– Napok óta nem aludtam, mert aggódtam érted.. Nem válaszoltál az üzeneteimre, nem vetted fel nekem a telefont és nem tudtam, hogy hol vagy. Eddig sosem csináltad ezt..

– Azt mondtad legyünk csak testvérek..

– De nem azt mondtam, hogy hidegülj el tőlem! – túrtam a hajamba idegesen. – Az öcsém vagy és nagyon szeretlek. Aggódom érted és tudni szeretném mi van veled. Miért baj ez? – hallottam ahogy feláll a székből, de mikor besüppedt a két oldalamon az ágy, teljesen ledöbbentem.. Sasuke felettem támaszkodva nézett le rám.

– Baj.. Nagyon nagy baj hogy így érzel.. Önző vagy mert azt akarod, hogy minden olyan legyen mint régen, de nekem az már nem elég.. Nekem az már fáj.. Gyűlölök melletted lenni és azt figyelni ahogy megérinted Izumit.. Gyűlölöm, hogy nem engem csókolsz meg hanem őt.. És rohadtul nagy szemétség tőled, hogy elvárod tőlem, hogy mosolyogva tűrjem.. – a hangja egyre inkább elcsuklott.. Összeszorul a szívem, hogy látom mennyire szenved.. Segíteni akarok neki, de nem tudok.. Nem tehetem azt amire kér. – Ha azt akarod, hogy el tudjalak engedni, akkor te is engedj el engem.. Nincs több zongoralecke.. Nincs több közös főzés.. Nincs több közös program. Nem osztozkodunk többet egy fülesen és nem felezünk el semmilyen ételt. Nem nyitok be többet a szobádba.. Nem zargatlak a tanulni valómmal.. Nem csórom el a ruháidat.. Nem nézünk együtt filmet a nappaliban vagy bárhol máshol.. – én ezt nem akarom.. Így még is mi marad?.. Csak köszönünk egymásnak és ennyi?.. Éreztem ahogy az arcomra potyog pár könnycsepp ami miatt teljesen lefagytam.. Már megint megríkattam.. Pedig nem akarom, hogy sírjon.. – Nem tudok melletted maradni.. Nem megy.. Fáj… Fáj, hogy ennyire szeretlek.. – sírta elcsukló hangon. Kérlek, add hogy ez tényleg csak egy álom legyen.. Mert máskülönben soha nem fogom ezt megbocsátani magamnak. Az arcára simítva a kezem töröltem le a könnyeit ami miatt csak keservesebben sírt fel.. A torkomban lévő csomó egyre fojtogatóbbá vált és a számban lévő keserű íz is egyre elviselhetetlenebb lett, de.. Én akkor sem.. Tudom elfogadni, hogy ennyire kizárjon engem.. A másik kezemet is felemeltem és a tarkójára csúsztatva húztam le magamhoz. Sasuke egy pillanatra levegőt venni is elfelejtett, én pedig ezt kihasználva érintettem ajkaimat ajkaihoz és óvatosan hatoltam be a nyelvemmel. Éreztem ahogy megremeg felettem.. Édes íze van.. Tudom, hogy ez rossz, de magamhoz akarom láncolni.. Ahogy ő is engem.. Jól tudom, hogy milyen helyes arca van.. Én tudom a legjobban, milyen tökéletes alakja van mégsem akartam soha megérinteni.. Megcsókolni.. – Itachi.. – a megtört hangja.. a szakadozó lélegzetvétele.. Átkarolva a derekát fordítottam a helyzetünkön és ismét megcsókoltam. Amit teszek az rossz.. Tudom, hogy az, de..

– Mindenkinél jobban szeretlek Sasuke.. Ha ez kell ahhoz, hogy velem maradj akkor.. – akkor én mi?.. Lehet, hogy fel sem fog állni.. Átölelve őt rejtettem el az arcomat előle.. Bal kezemmel végig simítottam izmos, karcsú alakját, majd óvatosan érintettem meg ölét..

– Itah.. – akadt el mikor masszírozni kezdtem tagját. Egy halk nyögés hagyta el ajkait amibe beleremegtem és elhúzódva tőle néztem arcára. A félhomályban is láttam azokat a csillogó szemeket és a még mindig könnyektől nedves arcot.. – Szeretlek.. – suttogta el újból azt a szót amit eddig nem akart kimondani.. Ma este mégis.. Már másodjára súgja el.. Lehet tényleg csak álmodom..

– Én is nagyon szeretlek. – csókoltam meg újból miközben továbbra is kényeztettem őt. Így nehéz hozzá férni.. És kicsit megint szédülök.. Az oldalamra feküdve húztam magamhoz Sasukét. A háta a mellkasomnak feszült, a feneke pedig az ölemhez nyomódott. Kigombolva a farmerét nyúltam be a boxerébe és a már meredező férfiassága köré fontam az ujjaimat. Hallottam ahogy elakad a lélegzete és a teste remegni kezd.. De ezúttal nem csak meg-meg remegett egy pillanatra.. Folyamatosan remeg és zihál.. Komolyan ilyen hatással vagyok rá? – Ne szorítsd össze a lábaidat.. – suttogtam így lassan széttette a lábait, már amennyire ebben a pozícióban tudta.. Még sosem csináltam ilyet másnak.. De ha úgy csinálom ahogy magamnak szoktam, az jó, nem? Éreztem ahogy a remegése olykor abbamarad, és helyette megfeszülnek az izmai.. El fog élvezni.

– Itachi.. – nyögte elfúló hangon, mintha a tudtomra akarná adni, hogy már a határán van.

– Nyugodtan élvezz el. – csókoltam bele a nyakába és csakhamar valóban teljesen átnedvesedett az alsónadrágja és a kezemet is beborította élvezetének bizonyítéka. Pihegve feküdt továbbra is a mellkasomnak dőlve míg én kissé ügyetlenül támasztottam meg a csuklómat a csípőjén.. Nem akarom az ágyneműbe kenni a ragacsos ondót, de jelenleg nem is akarok felkelni az ágyból, hogy kezet moshassak.. Sasuke felém fordult így egy pillanatra a csípőjén pihentetett kezemet felemeltem, azonban ahelyett, hogy hozzám bújt volna, a hátamra fordított és kicsatolta nadrág övemet majd ki is gombolta a farmeromat, ekkor azonban végre tudatosult bennem mit is csinál éppen és elkaptam a csuklóját tiszta kezemmel, mire rám emelte fekete szemeit.

– Én is csinálni akarom neked.. – mivel még mindig nem engedtem el a kezét lehajtotta a fejét és fogával húzta le a cipzárt majd a boxerem anyagán keresztül érintette hozzá ajkait a farkamhoz..

– Sasuke, hagyd abba! – mordultam rá és a hajába tépve húztam el onnan a fejét, de ekkor a szabaddá vált kezével markolta meg tagomat. – Mára legyen elég ennyi.

– Ha ma nem csináljuk végig akkor soha.. Nem tudok várni Itachi.. Folyton ellöksz magadtól, amíg nem tapasztalod meg, hogy működik-e köztünk a dolog, addig mindig el fogsz lökni.. És amíg én nem tudom, hogy képes vagy-e a szexre velem.. Addig én sem fogok tudni lemondani róla.. – újabb indokok.. Újabb csapda.. Halkan morrantam fel simogató keze miatt.. – Úgy tűnik keményedsz. – legalább ne tedd szóvá.. Mégis hogy lehetsz ennyire szemérmetlen? Mi lett az én édes kis öcsémmel? – A számba szeretném venni. – a levegő a torkomon akadt mikor Sasuke közelebb hajolt hozzám és halványan rám mosolygott. – Megengeded nekem? – egyértelműen nem. Kizárt! – Ne nézz rám így. – nevetett kínosan majd a mellkasomra téve a kezét, visszanyomott az ágyra. Egy gyors mozdulattal szabadította meg ölemet az anyagtól, majd kertelés nélkül a szájába vett. Mélyen nyögtem fel a torkomban az érzésre.. A nyelve mozgása, az a forróság és nedvesség.. Eleinte lassan majd egyre gyorsabban kezdte el mozgatni a fejét, miközben néha jobban megszívta merevedésemet. Halkan nyögött fel én pedig kissé értetlenül néztem le rá.. Az egyik kezével a fenekénél munkálkodott.. Most komolyan kitágítja magát?.. Ő az öcsém.. Az öcsém.. Bassza meg! Ez nem helyes! Ezt nem tehetjük. – Aniki.. Most már mehet, ugye? – pillantott fel rám hevesen véve a levegőt..

– Ezt nem szabad.. Már így is túl messzire mentünk. Ha ez.. – kezdtem volna az okítást de ekkor felém mászott és széttéve a lábait a bejáratához illesztette makkomat.. – Várj! – ültem fel hirtelen mire átkarolta a nyakamat és ezzel egyidejűleg magába fogadott.. Egyszerre nyögtünk fel az érzésre.. Miért ment ilyen gyorsan? Nem tágította magát olyan sokáig akkor miért csúszott be ilyen könnyen? Sasuke a vállamra hajtotta a fejét és egy élveteg nyögéssel mozdította meg csípőjét.

– Ez annyira jó.. Aniki.. – legalább ne hívj így közben.. – Neked is jó ugye?.. Érzem ahogy lüktetsz.. Nem lankadtál le.. Még mindig kemény vagy és annyira forró.. Annyira jó.. – hogy lehet ennyire mocskos a szája?.. Hogy lehet ennyire..? Jó érzés..? A fenekére simítva a kezem fentebb húztam a lábaimat mire meglepetten nyögött fel, én pedig megtalálva azt a szöget amiben a lábaim nem csúsznak le az ágyról, megtámasztottam magam és mozgatni kezdtem a csípőmet.. Az egyik kezemmel a hátam mögött támaszkodtam meg, míg szabad jobbommal átkaroltam Sasuke karcsú derekát. – Ah!.. Ez jó.. Annyira jó.. – milyen szégyentelen.. Az arca és a hangja annyira erotikus.. – Itt is.. Játssz velem itt is.. – simította kezét a mellbimbójára, így odahajolva megnyaltam a meredező, rózsaszín mellbimbóját. Élvetegen nyögött fel ismét.. Miért jó ha itt izgatom? Komolyan élvezi? Ennyire tetszik neki?.. – Még.. Gyorsabban.. – teljesen kikészít.. Egy hirtelen mozdulattal ismét fordítottam helyzetünkön és felé tornyosulva keményebben hatoltam belé.. Teljesen elveszítem az eszem.. Nem vagyok normális..

6. rész - Idióta!