Secret Soldier

Ha másban nem, legalább a táblán megverem.. Talán fizikailag is.. Duzzogva ültem Sasori ágyán ő pedig elém lépve az arcomhoz nyomott valami fagyasztott cuccot. Rátettem kezem az övére, ezzel jelezve, hogy tudom magamnak is tartani a rögtönzött jég akut. – Most komolyan azért duzzogsz, mert szét szedtünk titeket? – kérdezte megsimítva arcomat. – Tuti hogy nyertem volna! – néztem fel rá ingerülten. – És amúgy is az ő hibája! Miért kell neki mindig mindenbe beleszólni?! Hmm?? – kérdeztem majd ciccegve elfordultam. Nem vártam tőle választ.. – Csak hnn-ögött. – Tudod mennyi minden volt abban a hünnögésben? Hm? – kérdeztem újra felé fordítva arcomat. Sasori halkan felsóhajtott. – Még sosem láttam Itachit ilyennek.. – osztotta meg velem gondolatait. – Különleges képességeim egyike, hogy másodpercek alatt képes vagyok felhúzni az antiszoc menyétek agyát. – gúnyolódtam és fújtatva dőltem hanyatt az ágyon. Sasori halkan nevetett, mire felé pillantottam. Helyes volt.. nem is kicsit.. Mi...

Az őrangyalod kitett magáért Naruto csak egy sms-t írt amiben közölte, hogy milyen szenya vagyok amiért paprikát tettem az ebédjébe, és azt mondta a ramenesnél vár.. Becsaptam a cipős szekrény ajtaját. Konan beteg, Kankurou pedig besegít a barkács klubban (pedig már nem vagyunk kötelesek klub foglalkozásra járni, az érettségi miatt..). – Hn.. – Ne szólj hozzám. – morogtam idegesen. Csendben sétáltunk a ramenes felé. Nem hiszem el, hogy Naruto már megint kiszúrt velem. Minek barátkozik az Uchihákkal? Miatta volt rám kattanva Obito alias Tobi, és most ez is… Hangosan felsóhajtottam. – Te fizeted az én adagomat is. – motyogtam rosszkedvűen. Csak a szemét forgatta. Tényleg nem szól hozzám? Még hünnögve se?.. Hmmm… Nem is rossz. Talán tényleg kifizeti a kajámat is. A telefonom csörögni kezdett. Sasori. Mosolyogva vettem fel. – Na hogy sikerült? – utaltam a vizsgára/esszére, franc tudja mire. – Jól. Milyen volt a napod? – Kaptam egy szaktanárit.. – .. Most komolyan... Mi a francot ...

Mert már nem csak Naruto, hanem Sasuke is bekavar... Sasori az asztalnál ült velem szemben és figyelte ahogy bentot készítek. Nem hiszem hogy túl reagáltam a tegnapi dolgot Narutoval kapcsolatban, hisz Kakashi még is csak.. Szóval jogosan voltam dühös.. Jogosan vagyok dühös! – Miért teszel bele annyi paprikát? – kérdezte értetlenül. – Mert Naruto utálja a paprikát és a retket. – Ez elég gonosz húzás. – Igen? Akkor elcukrozom a kávédat. – fenyegettem meg, mire feltette kezeit, amolyan megadom magam stílusban. –  Milyen óráid lesznek ma? – kérdezte tématerelés gyanánt. –  Nem tudom. Másik órarendet kapunk. –  Végül is félév van.. – mondta elgondolkodva. –  Neked milyen órád lesz? – Évzárókat írunk. –  Jaa, tényleg. Az egyetem nyolc félévből áll. – jutott eszembe hirtelen. Nem mindenhol van ez így. Attól függ, milyen szakot választasz.. Legalábbis én így tudom. Feltettem a bentos dobozra a tetejét, majd be is csomagoltam. – Kész. Ez pedig a tiéd. – ...