Secret Soldier

Kettős érzelmek Akinori szemszöge Az orrnyergemet masszírozva próbáltam nyugtatni magam, de akár hányszor Bokutora pillantottam csak még elveszettebb lettem.. Gyűlölöm a biológia tanárt amiért névsor szerint oszt minket csoportokra.. Ezt a beadandót is egyedül kell megcsinálnom.  – Nézd! Nézd! Sikerült! – egyensúlyozott a kis mandarinokkal a homlokán.  – Gratulálok Bokuto-san. Hihetetlenül menő vagy Bokuto-san.. – motyogtam monoton hangon immár sokadjára. A következő pillanatban azonban megbotlott és hátra zakózott egyet. Már ezen sem tudok nevetni.. Nincs olyan nap hogy ne esne pofára.. Szinte már művészet amit csinál, de komolyan. – Fejezzük be mára. Edzés előtt még el akarok menni a kis boltba. – szedtem össze a könyveimet.  – Ok~é! A tesiteremben találkozunk! – kapta fel a táskáját (amiből persze semmit nem pakolt ki, mert ugye minek?), és már el is rohant.. Nem kerülte el a figyelmem hogy nem jobbra indult hanem balra, ami azt jelentette, hogy Akaashiék os...

Észre se veszed... Deidara valóban ilyen ostoba? A fürdőszobából kiszűrődő tus hangja egyre több sóhajtásra késztetett, miközben Kakashi egyik pólójában ücsörögtem a sötét szobában.. Valamilyen szinten igaza van Kankurounak is, de Sasori viselkedése után már nem látom annyira szörnyűnek Kakashit.. Na meg amiket az osztálykirándulás alatt mondott.. Minél többet gondolkodok annál hülyébbnek érzem magam. Mély levegőt vettem hogy aztán ismét egy hangos sóhaj törjön fel belőlem.  – Buta Deidara.. – buta, buta, buta.. Még is mikor lettem ennyire ostoba és ennyire homokos?.. Most komolyan, mi lesz a következő?.. Ugh.. Vagy inkább ki? Kezdtük a sort egy cuki lánnyal. Aztán valamilyen érthetetlen oknál fogva egy fanatikus lánnyal jöttem össze, akiről jól tudtam hogy mennyire betegesen odavan értem, mégis összejöttem vele.. Az is elég ostoba döntés volt.. Na de a harmadik választásom se volt jobb. Akkor már itt éltem Konohában, a csaj meg sokkal idősebb volt nálam.. Olyan öt-hat év lehetet...

Foglalt vagyok...  – Én kezdek! – ragadta meg az üveget Hidan mikor is kinyílt az ajtó. Kérdőn néztem Kakashira, aki kissé kínosan intett köszönés gyanánt.  – Sensei! Na végre hogy itt van! – kurjantotta Hidan.  – Kakashi-sensei, igyon velünk! – ujjongott pár lány mire csak a szemeimet forgattam.  – Fasza.. – mormogta Kankurou idegesen mire felé pillantottam.  – Számíthattunk volna rá. Még is csak egy fiatal osztályfőnökről van szó, aki mindenkivel jól kijön az osztályból. Még Hidant is elviseli. – biccentettem az említett felé aki épp röhögve csapkodta meg a sensei hátát.  – Jól van.. Ha menni szeretnél, vagy.. – kezdte Kankurou de megingattam a fejem.  – Nincs semmi baj. – biztosítottam mire kissé bizonytalanul bólintott egyet.  – Még tíz óra sincs, és máris mindenki részeg? – kérdezte Kakashi meglepetten miközben egyre többen próbáltak a kezébe adni valami alkohol félét..  – Én józan vagyok! – ordított oda neki Kankurou mire döbbenten cs...

A ballagás napja... Sem a Cserfes, sem a Rekedt nem ért a beszédekhez.. Utálom a meleget.. Nagyot nyögve fordultam át a hasamra és egy elégedett sóhaj szakadt fel torkomból.  – Te mit csinálsz? – kérdezte hirtelen egy hang..  – Hűsölök.. – válaszoltam röviden. – Valószínűleg azért nem ismered a szó jelentését, mert jégkocka vagy. – fordultam újra a hátamra így alul nézetből csodálhattam az ifjabbik Uchihát.  – Roppant vicces.. – morogta de már nem igazán érdekelt a hangsúly amivel beszélt.  – Naruto tusol, valószínűleg még egy jó darabig bent lesz. – tápászkodtam fel, de csak annyira hogy felvegyem a kanapén felejtett legyezőmet, majd újra kiterültem a kövön és lehunyva a szemeimet relaxáltam tovább.  – Még mindig duzzogsz a fegyver szünet miatt?  – Most nincs itt Naruto, úgy utállak ahogy csak akarlak.  – Igen, de én nem ezt mondtam. – unottan néztem rá.  – Miért csinálod ezt? Folyton bunkó vagy és egyszerűen nem tudod elfogadni ha valaki nem...