Secret Soldier

Nem kaptam desszertet Végül a romantikázásból nem lett semmi, bár én igazán élveztem a szabadnapunkat négyesben is. Tény, hogy Hidan gyakran hisztizett, de őt is meg lehetett érteni. Alig hogy gyűrűt kapott, rögtön elrángattuk külföldre. De most már itthon vagyunk japánban.. – Kakuzuuu! – futott el előttem Hidan mire elkerekedet szemekkel meredtem utána. Kakuzu egy pillanatra megijedt de végül kitárta karjait és várta a becsapódást.. Azonban nem készült fel eléggé mert így is a földön landoltak. – Ekkora idiótát.. – motyogta Itachi amin halkan nevettem. – Bizonyos értelemben egész aranyos. – mosolyogtam és a távolban lévő két szerelmest néztem. – Hóhóhóó! – torpant meg mellettünk Konan. – Télapót játszol? – kérdezte Itachi de Konan csak némán tátogott és Hidanék felé mutogatott. Ismét arra fordultunk. Smárolnak. És?.... Várj már.. – Levette a sálat! – nyögte végül Konan. – Nézzük meg. – nézett ránk elszántan csillogó szemekkel. – Igen, de.. Ha most oda megyünk nagyon fel f...

Mindenedet szeretem Elgondolkodva néztem az utcát.. Az emberek nevetnek, veszekednek, sietnek, andalognak, csapatosan vagy épp magányosan sétálnak Párizs utcáin. Már egy hónap telt el.. Karok fonódtak körém amin elmosolyodtam s hátamat Itachi mellkasának döntöttem. – Min gondolkozol? – kérdezte de nem tudtam felelni, így csak megingattam a fejem s halkan sóhajtottam. – Hétfőn már mehetünk haza Japánba. Szóval, mit szeretnél holnap csinálni? – zavartan ráncoltam a szemöldököm. – Mert mára már vannak terveid? – kérdeztem felé pillantva vállam felett. Egy szívdöglesztő félmosoly jelent meg ajkain. – Kanos dög.. – ingattam meg a fejem és újra az ablak felé fordultam. Éreztem Itachi ajkait nyakamon és bár nem akartam, a szemeim lassan lecsukódtak s halkan felsóhajtottam mikor állam alatti érzékeny pontomon csókolt meg. – Az vagyok, de szereted ezt nem? – kérdezte s közben kezeit felsőm alá vezette. Beharapva alsó ajkam ingattam meg a fejem nemleges választ adva kérdésére. Itachi...